Honnan lehet tudni szakítás után, hogy a másikat hiányolom őszintén, vagy csak a tudat hiányzik, hogy eddig ott volt, most pedig nincs?

Komolyan kérdezem: számít?

Azzal foglalkozz, hogy túllegyél rajta és elhagyd a rossz érzéseidet ezzel kapcsolatban.

Ez a kapcsolat egy nagy semmi volt már.

Nem ő hiányzik csak egy társ hiányzik a magány ellen.

Azèrt nincs èrtelme keresni, mert hiányzik. Vázolom a szitu azok alapján amiket leírtál.

A kapcsolatnak okkal lett vège. Nem működött, nem tudtátok kommunikálni, pedig az igen fontos lett volna, magasról szrt rá, hogy megbántott, inkább jatszmazott, elvárta, hogy mèg te keresd azok után, hogy ő bántott meg. Ès akkor inkább kidobott, mintsem hogy megbeszèljètek.

Na ezek után tedd fel magadnak a kèrdèseket. Van èrtelme őt felkeresni? Meg tudjátok majd beszèlni a dolgokat normálisan? Fog ès akár majd ő is valtoztatni annak èrdekèben, hogy működjön a kapcsolat? Látsz ezekre esèlyt?

Mert annak nincs èrtelme, hogy minden a règi, "nem működö" kerèkvágásba menjen tovább, csak azèrt, mert hiányzik, meg szeretem.

Újrakezdeni csak akkor van èrtelme, ha meg tudjátok beszèlni, tudtok kompromisszumot kötni, megpróbálja tök megèrteni egymást, ès hajlandóak vagytok tenni a változásèrt.

Èn megmondom őszintén a leírtak alapján nem keresnèm már. Nem nagyon szerethet, ha ennyire tojók rád, ezt a játszmázás dolgot meg kifejezetten undorítónak tartom. Nem gondolom, hogy sokat vesztettèl vele.

Inkább a továbblèpèsre koncentrálnèk.