Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan lehet elhagyni a gyerekem apját, ha nárci?
Főleg egyedülálló anyukák véleményére,segítségére lenne szükségem. Esetleg akik nárci személytől "szabadultak meg,,
A történet a következő: rengeteg csalódás után jött egy mindent elsöprő szerelem, rózsaszín felhők és miegymás. Egy férfi, aki mindenben tökéletes, legalábbis azt hittem. Hamar terveztünk is gyereket, ami össze is jött egyből. 1 éve sem voltunk még együtt ekkor. Aztán egyre több lett a veszekedés, elcsattantak pofonok is. Igen, terhesen is megütött. Tudom, akkor kellett volna fognom a cuccaimat, de annyira könyörgött, annyira sírt, én pedig annyira szerettem, hogy megbocsáltottam. Mindig. Mindent. Aztán azt vettem észre, hogy lassan elvesztettem a barátnőimet is miatta. Teljesen megtudott vezetni minden téren. Megszületett a várva várt gyermek. Minden happy volt, egy ideig. Előjött sok gond is, ami a gyerekkel jár. Sok veszekedés megint, volt pofon, bár elvileg megérdemeltem,hiszen csúnyán beszéltem vele. Most már lassan 1 éve nem volt ilyen nagyobb balhénk. A néhány év alatt mióta együtt vagyunk kb 5-ször ütött meg, szóval nem úgy kell elképzelni, hogy folyamatosan, de tudom, egy normális kapcsolatban ilyen nem történik 1-szer sem. De sokkal inkább a lelki pofonok fájnak. Azon kaptam magam, hogy mostmár nemtudom mit érzek iránta, annyi lelki terrort kaptam az évek alatt. Nem szeretném azt sem, hogy a gyerekünk ezt a példát lássa a kapcsolatokról. Ő még pici nagyon, és épp ezért nehéz ez nekem most. Imádja az apját. Én meg teljesen függök anyagilag tőle. Csak albérletbe tudok menni majd a gyerekkel, de gyesből nem fog menni. Még egy kis idő, mire visszatudok állni dolgozni. Igazából nem veszekszünk mostanában, próbál aranyos lenni,bár sokszor most is megbánt, de a gyerek miatt inkább lenyelem. Én már elhidegültem tőle a sok sz@r miatt amit kaptam. Huszonéves vagyok, nem gondolom, hogy a gyerek miatt vele kéne leélnem az életem,sőt,pont hogy a gyerek miatt kéne kilépnem ebből a mérgező kapcsolatból. Igen ám, csak ők imádják egymást. Mára már tudom, hogy a párom nárcisztikus személyiség, de a gyereket tényleg imádja, és ő is az apját. Közös hobbijuk is van. Szeretném, hogy jó legyen a viszonyuk később is, de én nem bírom már, belefáradtam ebbe a kapcsolatba, nem akarom megmenteni,nem akarok más pasit, egyszerűen egyedül szeretnék lenni, a kisfiammal. De ez még egy jó pár hónap, mire eltudok helyezkedni újra, bölik telítve vannak, nekem pedig új munkát is kell keresnem, olyat, hogy tudjam mellette rendezni egyedül a gyereket. (Ezért arra gondoltam, hogy ovis koráig várok. Bár akkor meg lehet az oviváltás is megviselné :() Nagyszülők sincsenek, senkire sem támaszkodhatok. A páromhoz is albérletből költöztem hozzá, mindent hátrahagyva. Szeretnék mindent jó előre eltervezni, ebben kérem a segítségeteket, néhány kérdésre válaszolna aki tud?
1. Nem vagyunk házasok szerencsére, tehát válni nem kell. Viszont ide vagyunk bejelentve a gyerekkel. Ha elhagynám egy nap, ő visszahozhatja/elveheti tőlem a gyereket, amíg nincs másik lakcímünk? (Albérletbe lehet be se jelentenek állandó lakcímre)
2. Hogyan lehet elköltözni egy ilyen személytől? Bekamerázta a házat kívül, ha leakarok lépni, még láthatja is a telefonján, gyors hazajön melóból és kitudja mire lenne képes. Egyáltalán elvihetem a gyereket így?, hiszen az övé is. :(
3. Volt, hogy már mondta vita során, mikor mondtam, hogy elhagyom,hogy mindent megfog tenni hogy nála helyezzék el a gyerkőcöt. Ha lesz elég keresetem, albérletre + rezsi+kaja stb. nekem ítélik? Beszámítható vagyok, nem iszok, nem drogozok. Nagyon félek, hogy neki ítélik a gyereket,mert rengeteg pénze van.
4. Hiába van rengeteg pénze, azt is mondta, hogyha elhagyom nem fizetne gyerektartást. Ezt megteheti? És elviheti láthatásra a gyereket úgy, hogy nem fizet gyerektartást?
Nekem biztos, hogy szükségem lesz a gyerektartásra is tőle, még akkor is ha csak 20-30ezer ftot adna.
5. Mik az első lépések? Ha lesz új munkám, fizetésem, akkor adjam be titokban a bíróságra a gyermekelhelyezési kérelmet+gyerektartas igénylése?
Ugye nem vagyunk házasok, szóval fogalmam sincs hogy működik ez. Vagy először is keressek majd albérletet magunknak a gyerekkel, költözés, és utána intézzem a többit? De addig hogyan éljünk, míg nem születik döntés? Hiszen az ő gyereke is, neki is joga van látni.
6. Mennyire viseli meg a különválás az oviskorú gyereket? Én arra fogom tanítani hogy apát is szeretni kell, és hogy nem a gyerek hibája ez az egész.
De félek az apja majd ellenem beszéli :(
Bárcsak megtudnék vele egyezni szépen, békében, de nem sok esélyt látok rá.
Annyi minden kavarog bennem. Ő nagyon okos, rafkós pasi, mindent jól akarok csinálni, hogy semmiképp se nála helyezzék el a picit.
Nekem az is jó lenne, ha nem csak 2 hetente vinné el a gyereket, hanem sűrübben. Szüksége van az apjára is az életében. Attól még apának egész jó, de kapcsolatban katasztrófa.
Elfáradtam lelkileg. Semmilyen téren nem jó vele már. Puszit adni is "muszájból,, adok neki. Ő pedig folyton azt mondja, hogy de nincs semmi gond a kapcsolatunkkal,és más nők irigyelnének engem, hogy ilyen pasim és életem van :D
Attól is félek, hogyha elhagyom és rájön, hogy a sokadik könyörgés után sem megyek vissza hozzá, (mert előszőr tuti sírva fog könyörögni hogy maradjunk) akkor ellenem fordul, esetleg a gyereket is ellenem beszéli. Azt tudom, hogy másokat ellenem fog. Hiszen mindenki csak azt látta, hogy kívülről milyen boldogok vagyunk, ő egy igazi példamutató családapa, megvan mindenünk, meg hát nem panaszkodhatok, eltartott stb.( Bár én a gyedemből vettem magamnak és a gyereknek mindent meg.) Rokonai szemébe biztos én leszek a szemét, aki ok nélkül hagyja el...
Ki se néznék belőle, hogy milyen tud lenni. Egyébként neki sincs káros szenvedélye, de agyilag nem normális így se. (Pl. Leqrvázott sokszor, holott sose csaltam meg, bocsánatot kell kérnem a semmiért, mikor ő hibázott stb...)
Segítsetek kérlek, minden tanács jól jön, mit hogy csináljak majd.
Bocsánat, hogy hosszú lett.
Köszönöm❤
válasza: válasza: válasza:A telített bölikig olvastam. Már a gyerek születése előtt bántott, miért nem jelentkeztél a gyerek fél éves korában a bölcsibe, hogy 1 évesen felvegyék? Mehettél volna dolgozni.
Most meg vársz az oviig. Meg az lelkileg megviselő oviváltás (hagyjál már, 4 éves a gyerekem, nem viseli meg őket)...
Mindent kitalálsz, csak lépni (és dolgozni) ne kelljen.
válasza: válasza:Nem tudom miért támadjátok, nagyon ijesztő az ismeretlenbe lépi, plusz szerintem még megerősítést keres, hogy valóban rossz a kapcsolata.
Nem tudom, őszintén 20 év múlva ha csak 5 pofont kaptál és párszor lekurvázott nem lenne vészes, én egyetlen ennél jobb kapcsolatot sem ismerek, de persze könnyen beszélek, én rettegek egy hosszabb kapcsolattól, pont az eseted miatt.
Szerintem menjetek terápiára, ha van pénz, jut erre is! Lehet nem nárcisztikus, csak indulatkezelési gondja van(hirtelen odavágott csúnya szavak és egy két pofon).
Ha undorodsz tőle és nem szereted, akkor viszont keresel egy ügyvédet aki intézi a dolgokat és helyes megoldást javasol.
válasza:Szerintem az már elég jó, hogy átlátod a trükkjeit, látod hogy a párod egy TIPIKUS BÁNTALMAZÓ, illetve nárcisztikus is (ami gyakori a bántalmazóknál). Ez a sírva könyörgés, a szociális kapcsolataidtól való elszigetelés, kontrollálás mind jellemzi őket.
Az a csoda, hogy nem tiporta sárba az önértékelésed teljesen, hogy tudsz tisztán gondolkodni, tervezel, lépsz. Pont a tervezés fontosságát szokták kiemelni a szakemberek, ha bántalmazótól kell lelépni. Én a nyilvánosság erejében is bíznék, azaz ha már biztonságban vagy tőle, ne legyenek gátlásaid lépten-nyomon terjeszteni, hogy a pasid bántalmazó, nárcisztikus, többször is megütött téged.
Olyan nincs, hogy valaki "megérdemli" a pofont, az mindig egy felnőtt ember döntése, hogy hogyan reagál egy vélt vagy valós sérelemre. Az ő döntése, hogy uralja-e az indulatait vagy nem. Tökmindegy, hogy mi bosszantja fel, az hogy üt-e vagy nem, az Ő FELELŐSSÉGE!
Amellett meg, hogy elkezded terjeszteni, hogy bántalmazó, nyugodtan tedd hozzá, hogy és mint az közismert, a bántalmazók mindig olyan - többnyire köztiszteletben álló - emberek, akikről a környezetük egyáltalán nem hinné, hogy otthon erőszakoskodnak. Akikből nem lehet kinézni, hogy lecsapnak egy legyet, mert annyira aranyosak, szelidek stb.
Vedd fel a kapcsolatot a lekopott barátokkal úgy, hogy eddig nem kereshetted őket és ezért bocs, és mondd el nekik, mi történt, miben vagy és hogy szeretnél elmenekülni a gyerekeddel. Kérd ki a véleményüket, leginkább azért, hogy érezzék, hogy fontosak számodra, így könnyebben visszatérnek a baráti körödbe. Fontos, hogy visszaépíts egy szociális hálót magad köré.
Azt viszont a helyedben ötször átgondolnám, hogy a gyereknek tényleg olyan fontos-e egy nárcisztikus apa. Tudnod kell, hogy például a bipoláris személyiségzavar mögött általában egy nárcisztikus szülő áll. Az ugyanúgy lehet csak a látszat kívülről, hogy ők imádják egymást. Mihelyst a gyerek nőni kezd és elkezd megnyilvánulni a személyisége, a nárcisztikus fél rögtön drasztikusan bele fog nyúlni és a manipulációjának meglesz az eredménye. Akár eszközként használja fel a gyereket ellened, akár csak úgy a saját kénye-kedve szerint rajta is kiéli a nárcizmusát, mindegy - súlyos kárt okozhat a gyerekben.
Végül, a legjobb amit tehetsz, hogy segítséget kérsz erre szakosodott segítő szervezetektől, mert ők nemcsak elvi, de tapasztalat szintjén is képben vannak arról, mit lehet tenni, hogyan kell megszervezni a menekülést és a későbbieket. Pl. a [link] -t mindenképp ajánlanám, a segélyvonalukon kitartóan kell próbálkozni ugyan, de a tájékoztató anyagaik is nagyon hasznosak, de más bántalmazottakkal foglalkozó szervezeteket is találhatsz a neten, pl. Patent: [link]
válasza: válasza:A gyerekem még kicsi, de impulzív, tagja vagyok pár csoportnak, ahol Több tízezer gyerek küzd ezzel, az érzelmeik irányítják őket.. Nekem mázlim van, mert lány, abban reménykedek, hogy majd talál egy szub hajlamú pasit, aki ezeket elnézi és boldogan élhetnek együtt.. Mindent megpróbálok, ahogy a többezer anyuka is, ilyen olyan terápia, gyógyszer, vitaminok, torna, bármi, nem hatnak. A gyerekem nem akar "rossz" lenni, nem akar odacsapni, csúnyát mondani, minden egyes alkalommal sír utána és rosszul érzi magát, majd aztmondja bár meghalna, mert ő rossz gyerek és nem tud szépen viselkedni, pedig egyre ritkábbak ezek az érzelemkitörések.
Olyan felnőtt lesz belőle, mint a kérdező párja szerintem. Én sosem bántottam senkit gyerekként, csendes sarokban síró nyugis gyerek voltam, nem vagyok egy erőszakos alak, mégis mikor gyerekem lett, úgy felhúzott, hogy egyszer rácsaptam. Azóta tudom magam türtőztetni, de annyi a stressz, hogy nagyon nehéz elnyomni az indulatot, sokszor kell elvonulnom, pedig tényleg egy nyugodt báránylelkű gyerek és felnőtt voltam/vagyok.
Nem tudom, nehéz ez, az biztos, hogy több ezren küzdenek gyerekként ilyen gonddal, és több tízezer ember küzd ezzel felnőttként..Én az egy két indulatkezelési gondot el tudom nézni, sokkal rosszabbak történnek mások házasságában, szándékos gonoszkodás, megalázás, alkoholprobléma, droggond, megszégyenítés, hűtlenség, anyagi kihasználás, szexuális kihasználás oda vissza, nem csak a férfiak ilyenek.. nem tudom, akinek egy életen át semmilyen kapcsolati nehézsége nem volt, az kb 10 ember az országban
válasza:Tapasztalatból mondom ( láttam barátnő példáját, meg más pldát is tuok akpásból) a kérdéseidre:
1. Ha tovább akarsz lépni a gyerekkel, továbblépsz a gyerekkel.
2. Albérletbe simán mehetsz. Állandót nem, de ideiglenes lakcímet is tudsz kérni. de amíg nincs meg, addig sem tud "visszahozatni", szerződésed van amikor leteszed az albira a kauciót, ott a neved és a cím is. De még egyszer, ezzel hogy albiba mész, nem tud mit kezdeni, a rendőr nem fog hazahozni, sem nyomozni az albi után a párod/exed miatt.. (ezt max a főbérlő jelenthetné ki akarna tenni)
3.hiába van bekamerázva kívülről: összepakolsz és mentek. előbb elmész mielőtt ott van. De azért nyilván szólni kéne neki,mert ha nem közlöd vele, joggal kerestet.
4. "mindent megfog tenni hogy nála helyezzék el a gyerkőcöt."
- ettől nem kell félned: barátnőmet is fenyegette ezzel exe: a jog mindig az anyukának kedves elsősorban, ha csak nem beszámítható stb. HA van kereseted és hol lakni, ebből sem lesz gond. Alap esetben mindig az anyának ítéli a gyereket, ha nincs mentális baja a nőnek, el tudja tartani stb.
5. "Hiába van rengeteg pénze, azt is mondta, hogyha elhagyom nem fizetne gyerektartást. "
- ezt nem ő dönti el. Ha nem egyeztek meg, hivatalos úton lesz elrendezve,m és kÖTELEZIK rá, hogy fizesse. Ez törvéby szerint van meghatározva, mennyit KELL fizetni. HA nem fizeti, akkor onnantól a fizujából fogják vonni, de köteles fizetnie. Szóval olyan opció incs, hogy nem akarok gyerektartást fizetni. Ehhez nem kell házasnak lenni.
6. "gyermekelhelyezési kérelmet+lépséek sorrendje: ezt sajnos nem tudom, hogy működk.
Ha nárci, akkor meg mindig óvatosan kell vele kommunikálni.
De az biztos, hogy az elhagyás ismét feltépi a sebeit és ne számíts szép vagy könnyű elválásra, mert nagyon érzékeny sebeket tépsz fel.
Idővel lehet megbékél, de első körben számíts a nárcisztikus dühöngésre..
próbáld majd kommunikálni felé, hogy terészetesen mindenben te voltál/vagy a sz*r, meg hogy ő milyen jó apa- ez elvileg igaz is- és nyomatákosítsd, hogy szeretnéd is hogy a gyereknek legyen is ilyen jó apja és láthassa. stb. Mindig legyen vmi dícsérő mondatod is felé.
A másik tipp, hogy barátot/barátnőd azért jó lenne ha megkérnél a költözésnél, hogy ott legyen. Mert ha korábban felpofozott már, akkor egy elhagyásnál is jól teszed, hogy számítasz rá.
JA és ugyanígy majd a könyörgés, meg ígéretek is jönnek időnként, természetesen, de ezt tudod te is.
válasza:5/
haha.. Hát ez angyon jó. ÉS miben segít az, ha "CSAK indulatkezelési problémája van? és nem nárcisztiksu? Kit érdekel??!
Elárulom, kiskoromban volt ilyen nevelőapám: anyámat verte. Kb 5-6 éves emlékképeim vannak, de azt megtanultam gyerekként ha rám kezet emelnek EGYSZER, akkor mindegy milyen körülmények között, de annak a kapcsolatnak részemről vége.
Milyen terápia? Az indulatkezelést az ösztönlénynek kellene lerendeznie, menjen kezeltesse magát.
Én már 1 pofon után is kitettem volna ( láttam anyám példáját), nem érdekel innentől mi vitte rá meg milyen mentális baja vagy személyiségzavar van (sőt, ez nem enyhítő körülmény HAHÓ..)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!