Miért vagyok ekkora idióta? Miért nem tudom elengedni?

#11 csak úgy ~2000 km volt közöttünk, nem is magyar volt, és a legkevésbé sem vágytam az ő balkáni országába, de szerintem ő sem jött volna ide erre a balkáni földre :D

És pont ez az, hogy nekem nem kellett akkor se senki, már felkészültem hogy egyedül öregszem meg és egyedül halok meg, nem is bántam. És akkor bumm jött ez, és mindent felforgatott. És most is úgy vagyok vele hogy nekem nem kell senki... mondanám, hogy senki, rajta kívül, de az ilyen gondolatokat én inkább már csak elhesegetem mert semmi jóra nem vezetnek.

De igen, élőben kellett volna nyilván, csak nem volt ez kivitelezhető akkor, most meg kitudja, elvileg akkor ugyan abba az országba készültünk költözni de nem miattunk, mielőtt megismertük egymást már ez a gondolata volt mindkettőnknek. Én közbe oda is költöztem miért ne alapon, de meguntam és visszajöttem magyarba, de lehet visszamegyek majd oda mert ezt leszámítva nagyon fasza hely, csak kevés a lakosa, főleg falvak vannak mindenhol és már besokaltam attól hogy amerre nézek csak szerelmes párt látok meg családosokat, és nekem meg egy haverom sincs vagy valaki akivel bratyizhatnék ... most már jobb lelki állapotban vagyok, szerintem most már kibírnám :D

#13 ezekre nincs rendes válasz, mármint hogy most ki üldözött el kit, nem egyről a kettőre dolog volt, hanem egy ártalmatlan megjegyzés tőlem, egy rossz reagálás tőle, egy kis szúrás tőlem, egy kicsit nagyobb tőle és így tovább... És fél óra alatt már ki is pukkant a lufi :D Ő is gyökér volt és rosszul kezelte a dolgot, én is. Ezen persze simán lehetne javítani, egyikünk se volt hozzászokva hogy alkalmazkodni kellene a másikhoz, itt közösen kellett volna egymáshoz csiszolódni szép lassan, de az érzelmek túl hevesek voltak ahhoz :D

Az biztos, hogy ez az egész feladta a leckét, nekem legalábbis, hogy nem ártana kicsit alkalmazkodóbb lenni, de baxhatom ha a másik fél nem hajlandó szintén így tenni (akkor). Most meg már tök mind1, nem kell megalkudnom mert nincs miért.

Az életemmel nincs gond, több kalandban van részem mint amiről akármelyik tinderes bohóc próbál hamis képet festeni, szinte minden hónapban másik országban vagyok, a szakmám is olyan hogy oda költözök ahová akarok mert mindenhol van rám igény, és utálom az alkoholt :D

Szóval... nincs mit letisztázni magamban szerintem, mert a kérdések alapból nem egyértelműek, válaszok meg végképp nincsenek, az egyetlen megoldás a szándékos felejtés lenne. De lehet igaza van az egyik válaszadónak, csak idők kérdése, addig meg kénytelen leszek együtt élni a gondolattal amíg szép lassan el nem tűnik :)

Az én szintem meg csak annyi, hogy... társadalmi normák * (-1) . És valamennyire ő is ilyen volt, de azért annyira nem mint én, ezt csak arra mondtam, hogy se a külső nem volt olyan ami indokolná a megszállottságomat, se a belső ...