Vajon még érez irántam csak elnyomja az érzéseit?

Nekem ez a sztori több szempontból is sántít. Nézzük sorban!

1. Túl sok a mellékszereplő. Elég furcsa, hogy az exeinek az a fő elfoglaltságuk, hogy azt lesik, mikor lesz új barátnője, kiderítik az elérhetőségét, és a bántalmazásukról küldenek képeket. Ráadásul nem is csak egy ex, hanem több. A fogalmazásodból ítélve ez legalább három. Kettőnél ritkán fogalmaz az ember úgy, hogy több. Mi a realitása annak, hogy 3, vagy több ex is azzal lesz elfoglalva, hogy az egykori pasija új nőit figyelmeztetgesse?

2. Ha tényleg erőszakos volt az exeivel, és eljárás van folyamatban ellene, az mennyi ideig tart? Ti együtt voltatok hónapokig. Mondjuk ha egy-egy exszel csak fél évig járt, akkor is az minimum másfél év. Több, mint egy év eltelt az első feljelentés óta. De lehet az akár 2, vagy 3 is. Nem tudom, mennyi egy ilyen ügynek a lefolyása, de nekem az furcsa lenne, hogy az évekkel ezelőtti ügye is még csak folyamatban van.

3. A kommunikációtok elég furcsa. Nálunk 7. osztályban volt legutoljára divat máson keresztül üzengetni. Ennyire nem működik a kommunikáció?

4. Ha te annyira rettegsz tőle, hogy a ruháját nem mered visszaadni, akkor miért reménykedsz abban, hogy majd visszamegy hozzád? Hogyan fogtok úgy együtt lenni, ha még ettől is rettegsz? Hatalmas nagy önellentmondást érzek ebben.

5. Az is furcsa, hogy te percenként változtatod a véleményedet. Egész biztos, hogy nála van a probléma, és nem nálad? Kiírod az elkeseredett, bizakodó kérdést, amiben reménykedsz, hogy még visszamegy hozzád, aztán aztán meg megvádolod, aztán meg kijelented, hogy te még bizakodsz, aztán meg még ocsmányabb módon megvádolod. Tudod egyáltalán, hogy mit akarsz? Nem tűnsz egy stabil személynek.

6. Te tapasztaltad jelét annak, hogy erőszakos? Ha igen, akkor a kérdés, miért akarod visszakönyörögni magad? Ha meg nem, akkor mi ez a nagy fokú rettegés, hogy még a ruháit sem mered visszaadni? Egy forgalmas helyre kell megbeszélni találkozót, és akkor nem lehet gond.

7. Ha te már azt feltételezted róla, hogy bántalmazó, akkor miért találkozgatsz vele?

8. Bár ezt nem írtad konkrétan, de a fogalmazásmódból kiderül, hogy gyakoriak voltak a veszekedések. Ha már nagy veszekedések voltak, akkor ott már nem az utolsó pillanatban romlottak el a dolgok. Aztán egyszer csak elege lett az egészből. Te ezt úgy próbálod beállítnai, mint ha egyetlen veszekedés után adta volna ki az utadat, de a valóság az, hogy ez már csak az a bizonyos utolsó csepp volt.

9. Ha ezek szerint eddig sem működött a kapcsolatotok, sőt, te is folyamatosan ugrálsz a remnénykedés és a vádaskodás között, akkor miért akarod ezt folytatni? Ez egyszerűen nem működik, és ezen az sem változtat, ha még ötször megpróbáljátok.

Összegezve: sehol nincs a bizalom. Ha van alapja a vádjaidnak, akkor azért nincs értelme folytatni, ha pedig nincs alapja, akkor meg azért, mert bizalmatlan vagy, és nem működik köztetek a kommunikáció. Meg láthatóan te sem tudod, hogy mit akarsz. Biztos, hogy ez felnőtt kategória, és nem tévesztetted el?

+1: Te miért is tennél feljelentést? Nézz utána kicsit a jognak! Azért te nem tehetsz feljelentést, ha az exeit bántalmazta.

#29 "A férfi exei írtak rá, nem a kérdező exei utolsó..."

Tudom. És mi a bizonyíték arra, hogy az exek igazat mondtak? Ha tényleg igazat mondtak, akkor jelentsék fel, de egyelőre ez inkább tűnik valami bosszúhadjáratnak. Ahhoz pedig akármilyen sértődöttség elegendő, ha kellően éretlen és rosszindulatú az illető.

"Pont ez az hogy nem vagyok meggyozodve"

v.ö.

"Nekem kepeket kuldtek at hogy eljaras van ellene es tarsai.."

"Kivancsi lennek te mit szolnal ha tobb exe is felkeresne a parodnak es kepeket kuldozgetne hogy remelik tudom azt,hogy feljelentettek,meg elkuldtek a zold kekre vert arcot."

"mindenkeppen elfogok menni feljelentest tenni ugyanis ez kicsinalt engem lelkileg es fizikailag is"

Most akkor döntsd már el, hogy mi van! Ha meg nem vagy róla meggyőződve, akkor ne vádold! Előbb győződj meg róla!

"kicsinalt engem lelkileg es fizikailag is"

Most akkor bántalmazott vagy sem? Mert ha "kicsinált fizikailag", az azért elég egyértelmű dolog. De ha ez is csak egy idegből mondott vád, akkor jobb lenne ezt a stílust befejezned. Az eddigi hozzászólásaid alapján nem lepne meg, ha ez nem lenne igaz.

Lelkileg meg: kötelezett valaki, hogy vele járj? Boccs, de te önszántadból voltál vele, gyanítom, nem gyerek miatt, és házasok sem vagytok. Ha téged ő kicsinált lelkileg, akkor nem értem, hogy te miért azon hisztizel, hogy vissza akarsz menni hozzá? Itt valami nem okés a gondolataidban.

Éreztem, hogy a sztori ki van színezve. Ugye nem akarod azt belemagyarázni, hogy minden vita, veszekedés kizárólag az ő bűne volt? Amilyen ingerülten itt írsz, egész biztos, hogy te is ludas vagy azokban a veszekedésekben. A leírtakból pedig kiderül, hogy a kommunikáció nem működött köztetek. Te is tehettél volna, hogy ne legyen annyi veszekedés. Tipikus, van egy rossz kapcsolat, tele veszekedéssel, nulla kommunikációval, tök éretlen hozzáállással, de persze te vagy a szegény kislány, akit kicsináltak. Ebben te ugyanúgy benne voltál, és ugyanúgy te is tehettél volna ellene.

Exek? Milyen exek? Hogy jönnek ide az exek?

Tönkretesz egy szakítás? Kislány, csöppet túlreagálod. Ha egy pár hónapos kapcsika ennyire tönkretesz, mi lesz veled a való életben? Pszichológushoz kellene menned, mert abnormális, hogy egy sima szakítástól valaki ennyire kikészüljön, már persze ha nem túlzol ebben is.

Fizikailag meg nem készített ki, ez egyszerűen ferdítés. A depressziódat, és egyéb mentális bajaidat ne fogd már a másikra!