Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Szakítás » Elengedni, akit nagyon szerets...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Elengedni, akit nagyon szeretsz. Tanácsok/tapasztalatok?

Figyelt kérdés

Sziasztok!


1,5 évet voltam együtt a volt párommal, kb. 3 hónapja lett vége.

A gyökérprobléma (ebből fakadt számos más súrlódás), hogy nem tudott túllépni az exén, összezavarodott, hogy kit is akar, így szakítottam vele, mert nem bírtam elviselni ezt a megalázó helyzetet.


Iszonyat szerelmes vagyok belé... ő is szeret engem, de nyilván nem úgy, hogy az egy jól működő, kiteljesedett kapcsolat alapja legyen...


3 hónapja ebben az áldatlan átmeneti állapotban vagyok, hogy beszélgetünk, nyilván én többet akarok, hogy "várom vissza". Sejthetitek, hogy így, hogy rálátok az életére még, mindenre és mindenkire féltékeny vagyok, hisztizek, stb...


Az exe őt elküldte, nem akarja vele újrakezdeni.


Ma odaálltam elé, hogy szeretném őt elengedni és továbblépni, bármennyire is fáj ez. Ez az elhatározás kb 1 hétig érődött bennem, nem hirtelen felindulásból cselekedtem.

Nem tudok ebben a siralmas, kilátástalan zsákutcában maradni tovább. Testileg-lelkileg megnyomorít.

Kértem hogy ne beszélgessünk, szakítsunk meg minden kommunikációs csatornát, mert másképp nem tudok továbblépni. Ez az egyetlen út, hogy újra valahogy boldog legyek. Ő ragaszkodik hozzám, meg hogy "türelmetlen vagyok", neki kell egy kis gondolkodási idő még.


Egy bökkenő van a kommunikáció beszüntetésével. Méhnyakrákot diagnosztizáltak nálam és a lelkemre kötötte, hogy legalább erről tájékoztassam, hogy mikor lesz a beavatkozás, a rehab, stb.

Valóban nem tagadhatom meg tőle, mert együtt voltunk, amikor kiderült és szerintem jogosan lenne mérges, ha nem tudhatja meg, hogy hogy vagyok. Arra gondoltam, hogy nagy ritkán (néhány hetente) írok egy összefoglaló e-mailt, szigorúan erre szorítkozva, de ennél többet nem (el is akarna kísérni a kezelésekre, stb.).


Nem kereshetek kibúvót az elkerülhetetlen alól, csak azért, mert beteg vagyok...


Megerősítésre lenne szükségem elsősorban. Szerintetek jól döntöttem? Illetve volt valaki hasonló helyzetben? Sikerült túllépni és mással boldognak lenni?


Köszönöm a segítséget előre is!


28/N



2018. jan. 14. 23:30
 1/8 anonim ***** válasza:
100%
Mifele szakitas az hogy utana tovabbra is beszelgettek. Ugyesen adtal a szarnak egy pofont.
2018. jan. 14. 23:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 A kérdező kommentje:
Tudom, de mint írtam, szerelmes vagyok és nyilván kapaszkodtam az utolsó fűszálba is. Viszont most már nem szeretnék.
2018. jan. 14. 23:40
 3/8 anonim ***** válasza:
56%

Tudom, milyen ez az átmeneti állapot. Tapasztalatból mondom, ne csináld! Szüntesd meg vele a kapcsolatot.


Az én barátom 4 év után szakított velem nyár végén. Az a kapcsolatunk alatt a második szakítás volt részéről. Én nagyon szerettem őt, még mindig nagyon szeretem. Hónapokig ment a huzavona köztünk, találkoztunk is, se veled se nélküled kapcsolatban voltunk. Kétszer le is feküdtünk, azóta is bánom, hogy nem volt bennem több tartás. Nekem ez egyre csak rosszabb lett. Őrülten szerelmes voltam/vagyok, de közben tudom, hogy felesleges újrakezdeni. Aki szeret, nem dob ki egyszer sem, főleg nem kétszer. Facebookon karácsony óta szinte minden nap írt. Nagyon jó érzés volt beszélni vele. Minden egyes alkalommal, amikor láttam, hogy üzenetet kaptam tőle, a szívem gyorsabban vert, és körülvett a rózsaszín köd. Tegnap döntöttem úgy, hogy ez már nem normális állapot, ennek nincs semmi értelme, csak saját magam alatt vágom a fát. Hónapok óta tisztában voltam vele, hogy ebben az állapotban én képtelen leszek túltenni magamat rajta. Végül csak rászántam magam, és tegnap (egy számomra fájó üzenete után) azt mondtam, hagyjuk, ne beszéljünk többet. Azóta szinte semmit nem aludtam, úgy éltem meg, mint egy szakítást. De idővel biztosan jobb lesz, remélem...


Tanulj az én példámból. Bármennyire fáj, el kell engedned. Különben csak saját magaddal szúrsz ki. Nagyon sajnálom, hogy beteg lettél. Kívánom, hogy mihamarabb felépülj!


21N

2018. jan. 14. 23:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
0%

"Tegnap döntöttem úgy, hogy ez már nem normális állapot, ennek nincs semmi értelme, csak saját magam alatt vágom a fát"


Ez is itt osztja az eszt, es meg csak TEGNAP dontott igy, de holnap mar ujra irni fog vele. Nincsen tartasotok!

2018. jan. 14. 23:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 Heart of Darkness ***** válasza:
100%

Nekem az elengedés soha nem ment, általában igazi kínként kellett megélnem, ha elveszítettem olyas valakit aki szerettem.


A te esetedben viszont ez koránt sem tartós elengedés vagy elvesztés..

2018. jan. 15. 00:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
Amennyi idot raksz hogy feleouljon kb annyit kell elengedned
2018. jan. 15. 01:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:
#4 - hogy érted, hogy korántsem végleges elengedés?
2018. jan. 15. 09:03
 8/8 anonim ***** válasza:
#4 kicsit hisztis lett a válaszom miatt, és nőgyűlölő üzenetekkel árasztott el. Aztán persze az én hülye viselkedésemet ráhúzta minden nőre. #3 voltam.
2018. jan. 15. 09:43
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!