Szakított, de attól tudni akar rólam, beszélgetni. Ez mi?

Nagy vonalakban 3évet voltunk együtt külön laktunk, tényleg jól működött minden majd egy nap hirtelen azt mondta a barátom ő nem tudja folytatni. Az indok az volt, hogy eljutottunk olyan pontra hogy mélyíteni kéne a kapcsolatot ami nála azt jelenti: összeköltözni.

Én ezt nem pedzegettem neki, mert nem éreztem még őt készen erre és különben is 5percre lakunk egymástól. Igaz majdnem minden napunkat együtt töltöttük. De hagytam heti szinten nélkülem a barátaival kiülni. Sőt ha becsúszott egy-egy vadabb éjszaka se ordítottam le a fejét, csak felcsaptam nővérkének és próbáltam visszahozni a jelenbe. Főztem, mostam, takarítottam rá is ugyanúgy. Szóval nem telepedtem rá.

Villámcsapásként ért.

Nálam mondta el, több óráig sírt, alig akart végül elmenni. Majd a végén azt kérte, hogy ő szeretne beszélgetni velem, mert fontos vagyok számára és nagyon szeret, de ő tényleg nincs kész az összeköltözésre.

Kérdem én, ki beszélt erről? De hajthatatlan volt, csak ezt mondogatta.

Minden nap megkérdezi hogy vagyok hogy telt a napom, én pedig kértem hogy ezt így ne, mert így nem lehet elengedni a másikat. De ugyanúgy keres. Volt hogy átjött este, mert nagyon rosszul érzi magát szakítás óta és hiányzom neki.

Mit is tehettem volna, lehet parancsolni egy olyan szívnek aki szeret? Csak beszélgettünk szorította közben a kezemet, potyogtak a könnyei, de nem aludt nálam és nem is történt semmi testi kontaktus!

(Ja és nincs semmiféle harmadik fél!)

Tudna valaki erre valami okos megfejtést írni?