Elhinnéd, hogy nem szeretett, miközben a viselkedése az ellenkezőjét mutatta?

Régebben nem hittem el nekik, ha mást éreztem, de azóta rá kellett jönnöm, hogy amikor szerelmes vagyok, azt hiszem, hogy a másik ugyanazt érzi (kivetítés), emiatt nagyon nehéz megítélni jól a másik érzéseit.

Azóta ahhoz tartom magam, amit a másik mond.

Te is jobban jársz, ha elhiszed, hogy nem szerelmes beléd.

Sima szeretethiányból is lehet valaki olyan, mint amit leírtál. Nagyon jó érzés egy ideig olyan ember mellett lenni, aki szerelmes belénk. Egy idő után viszont elkezd kellemetlen, fájó lenni. Mégpedig azért, mert azt a viselkedést várja el viszonzásként tőlünk, amit mi nem tudunk neki megadni. És olyankor ez fáj, mert nem akarjuk őt megbántani és érezzük, hogy szenved mellettünk, másrészt azért fáj, mert nagy valószínűséggel van valaki más a szívünkbe, aki felé mindezt meg tudtuk volna adni. És egyre élesebb lesz a kontraszt, az elviselhetetlenségig, amíg valami rá nem döbbenti az illetőt arra, hogy hiába akart felejteni, csak még rosszabb lett azzal, hogy összejött valakivel, akibe nem tud szerelmes lenni.

Mondjak példákat?

Volt egy srác, aki nagyon nehezen nyitott lányok felé, mert korábban volt egy óriási csalódása. Egyszer mégis felfigyelt rám és bejött a munkahelyemre beszélgetni és elvörösödött tetőtől talpig. Azt hittem, ez egy komoly jel. De elkezdtek rólunk pletykálni és inkább kihátrált. Később azt hallottam vissza, hogy ő most nem tud szerelmes lenni senkibe. Persze nem hittem el sokáig, de az élet mégis ezt igazolta.

Volt egy srác, aki imádott velem lenni, egyszer 3 órán át csókolóztunk és képes volt azt vágni a képembe, hogy ő nem szerelmes belém. De azért hozzátette, hogy neki sose ment ez elsőre és időre van szüksége. Akkor fájt, de nem vettem komolyan, mert úgy éreztem, aki 3 órán át képes így csókolni, az biztosan szerelmes. De az elkövetkező évek őt igazolták: szégyellt engem mások előtt, egy közegben fel sem vállalt, került, nem állt velem szóba, pedig már együtt is éltünk, amikor összeköltöztünk, egy évig levegőnek nézett a saját otthonomban. Ha szeretett is, az nagyon rövid fellángolás volt nála.

Persze egyből halálosan szerelmesnek érezte magát, amikor beleszerettem másba, de akkor már késő volt.

Meg az se volt szerelem szerintem, csak ilyen férfi kakaskodás meg birtoklási vágy.

A harmadik férfi is biztosított róla, hogy nem szerelmes belém és csak szexet akar, de ehhez hozzátette, hogy ki ne hátráljak, hogy ez nála csak önvédelem és engem félt...Blablabla...Aztán mégis közölte, hogy nem szerelmes egyáltalán.

Nem nagyon hittem el sokáig, de ahogy teltek a hónapok, ráébredtem, hogy igazat mondott és azért dobott, mert kezdett neki sok lenni az, amit én éreztem és nem akart feszültséget. Neki csak egy könnyed kaland kellett volna szívösszetörés nélkül és nem akart bajlódni a fájdalmammal. Amikor pár hónap múlva megkeresett azzal, hogy csak szex, akkor megtanultam, hogy hinni kell annak, aki azt mondja, hogy nem szerelmes. Mert persze egy kicsit azt hittem, ha ennyi idő után itt van, az nem csak szex. Pedig csak unatkozott. Jött egy light-osabb idő a munkájában és egyből eszébe jutottam. Na de aztán beindult neki az élet és 2-3 hetente odavetett nekem valamit, pl. hogy kívánlak meg hogy hátulról meg ilyen mélyenszántó gondolatok...aztán majdnem összejött egy randi, de közbejött nekem valami és akkor éreztem, hogy neki nem kell ez az egész, ha túl sok macerával jár és eltűnt egy hónapra és amikor számon kértem, azzl védekezett, hogy semmi ideje nincs és kiszámíthatatlan minden hete. És én akkor megértettem, hogy tényleg nem szeret. Mert kb. 10 másodperc lett volna az életéből azt mondani, hogy figyelj, most zűrös heteim vannak, de azon leszek, hogy találjak alkalmas időpontot. De úgy gondolta, az a 10 másodperc is időpocsékolás az életéből, amiben engem erről értesít. Én akkor értettem meg, hogy tényleg nem szeretett soha.

Azóta van valaki, akihez jó hozzábújnom és aki felvállal és azt mondja, hogy szerelmes belém és enyhíti a fájdalmat, ha vele vagyok...De sajnos viszonzást vár cserébe, pedig megmondtam neki, hogy másba vagyok szerelmes és ez viszont így már kezd nagyon fájni nekem. Talán sejted a forgatókönyvet...

Szerintem Szeret Téged, csak nem szerelemből.

Ez inkább szeretethiányos viselkedés a részéről.