Egy kamaszkorban kezdődő első szerelmi kapcsolatnak jobb, vagy rosszabb esélye van kitartani egy életen át, mint egy 25 felett kezdődő sokadiknak?

Rosszabb.

A kamasz szerelem... azt sokan úgy fogalmazzák meg, hogy a "szerelembe lesz szerelmes az ember". Tele van ideákkal, álmokkal, és érzi, hogy eljött az idő erre is. De mivel nincs tapasztalata, és van egy álomképe a boldog párkapcsolatról, így az első pofonokat hamar be fogja gyűjteni.

Ahhoz hogy egy kapcsolat működjön, az kell, hogy a 2 félnek közösek legyenek a céljai, összetartanak (mert változni fognak az évek során pl. Nekünk is volt közös hobbink a párommal, de mára már ez nincs meg.) Az első kapcsolatokból tanulja meg az ember, hogy definiálja azt akivel együtt tudna élni. Lehet, hogy az első embernél még elég volt, ha népszerű és jóképű, de mire megy vele, ha bunkó, és nincs bennünk semmi közös?

Arról nem is beszélve, hogy embert érik hatások, amitől gyökeresen is megváltozhat akár. Nekem 1,5 év kellett, hogy teljesen új írányt vegyen az életem. Ha mindketten összepasszolnak, mert A-ba tartanak, de időközben, már a másiknak ez nem is lesz fontos, mert megváltoztak a prioritásai, akkor ott valaki sírni fog.

És nem mondom, hogy lehetetlen az első kapcsolatnak kitartania, mert én is az első kapcsolatommal vagyok a mai napig is, de ez csak a vakszerencsén múlott.