Szerintetek ez ok a szakításra?

Még nem szakítottunk, de megváltozott velem a történtek után a viselkedése és mikor rákérdeztem, hogy szakítani akarsz, azt mondta, hogy lehet, de még ki kell tisztuljon az elméje.

Volt egy telefonbeszélgetésünk, ahol eléggé felhúztam magam, mert nem hitt el nekem valamit és annyira mérges lettem (mert szerintem a bizalom a legfontosabb egy kapcsolatban), hogy egyszerűen megszakítottam a hívást, mivel hiába ismételgettem magam, nem hitte el, amit mondok. Aztán háromszor próbált hívni, de nem vettem fel a videótelefont, mert nem akartam azt a sértett és melankólikus arcot látni és túl ideges voltam. Írtam neki, hogy ne haragudjon, nem fogom felvenni ma, mert sík ideg vagyok. De pár üzenetben válaszoltam neki. És úgy nézett ki, hogy ilyen módon mindenki lehiggad és rendeződik a helyzet. Bocsánatot kértem, hogy letettem a telefont hívás közben, de egyszerűen jobbnak láttam. Azóta is minden nap beszéltünk, az én viselkedésem nem változott, de az övé igen, nem mosolyog rám, nagyon távolságtartó lett. Aztán meguntam ezt és rákérdeztem, hogy mi történik. Azt mondta, hogy annyira megbántotta, hogy rácsaptam a telefont, hogy valami megváltozott benne és szándékosan viselkedik így velem és mikor rákérdeztem, hogy szakítani akarsz, azt mondta lehet. Mi erről a véleményetek? Szerintem sokkal súlyosabb eset egy kapcsolatban, ha valaki nem hiszi el, amit mondok, mintha megszakítokbegy hívást. De lehet nem kellett volna ezt tennem.Nem tudom.