Több mint barátság, de kevesebb mint szerelem? Többi lent, kicsit hosszú

Napok óta dilemmázok, jó tanács segíthetne, vagy ha voltatok hasonló helyzetben érdekelne a dolog végkimenetele.

Adott egy barátitársaság, benne vannak a tesóim is, illetve rajtam kívül van még egy csajszi, de ez nem lényeg.

Első sorban ez a testvéreim (bátyám és öcsém) haveri társasága volt, de ahogy teltek az évek én is oszlopos tagja lettem. Kijövök a srácokkal és a lánnyal is elvagyunk. Viszont (igen az a Viszont) az egyik sráccal úgy érzem nem vagyunk egymás számára feltétlen közömbösek.

Még anno' mikor csak kezdtem hozzájuk csatolódni, kicsit éreztem, hogy bejöhetek neki, és én ez miatt kicsit távolságtartó voltam vele, de ahogy telt az idő egyre jobb arc lett számomra, de nem tetszett, semmit nem akartam tőle, és látszolag ő sem.

Telt az idő és volt, hogy rengeteget beszélgetünk, írkálgatunk, bulilkor eltűntünk órákra beszélgetni (tényleg csak beszélgetni), aztán ez is valahogy megtört, már nem beszélünk annyit úgy, nem irkálunk. Bevallom akkoribban volt egy fellángolásom felé, és akkor olykor volt 1-2 helyzet ahol lekaphatott volna. Aztán ez az egész alább maradt, az én fellángolásom eltűnt, és ő sem mutatott különösebben más erre utaló jelet. Időközben lett neki egy barátnője is (tavaly), akivel a dolog nem tartott tovább 2 hónapnál. Zavart a csaj, habár nem beszéltem vele egy szót sem, (találkozni találkoztunk, nem igen volt beszédes) de látszott és éreztem, nem hozzávaló. Őrültem, hogy vége lett. Mindeközben kettőnk közt "tűzszünet" volt. Aztán csak volt egy buli, ahol egy kicsit "összemelegedtünk"a sráccal, habár nem csókolt meg, de együtt aludtunk, ölelt, fogta a kezemet ami annyira de annyira jól esett, amíg nem mentünk aludni és ültünk ahol volt a buli a combomat simogatta, hol a kezemmel játszadozot. Rendkívül jól esett. Azóta találkoztunk már, nem volt semmi néhány "kínos" összepillantás, összemosolygásnál miszerint mindketten tudjuk mi történt. Nem feltétlen nevezném kínosnak, de nem találok rá jobb kifejezést. Nos, most hogy ezt így körbe írtam, vettnek pár szót az én érzéseimről, dilemmámról.

Hazudnék, ha azt mondanám nem kedvelem a srácot, mert jól esik a közelgése, kedvelem a társaságát, és nagyon élveztem és élvezem ha hozzám ér. Őszintén szólva nem lenne ellenemre az sem, ha csókolóznánk. Viszont most jön a DE, úgy érzem nem tudnék vele együtt lenni, nem tudnék szerelmes lenni belé. Igazából csak élvezem ezt a kis "játékot" vagy nevezzük bárminek is. Jól esik, és tényleg élvezem, de nem tartom felettébb jó ötletnek ezt az egészet mert mégis egy társaság vagyunk, ott vannak a tesóim is. Én nem szeretnék kiszállni ebből a bandából és nyilván ő sem, szóval elég kevés esélyt látok a boldog befejezésre. A srácal egyenlőre nem akarok erről beszélni, mert elvégre nem történt semmi. Egy ilyen kis játékba, hogy néha összemelegedünk, ha úgy van csókolózunk egyet talán benne is lennék, de csak ha ez az egész köztünk marad. Illetve ha sem ő sem én nem sérülünk.

Szóval kicsit kaotikus a helyzet, de nem tudom mitevő legyek ezzel kapcsolatban. Ilyen több mint barátság de kevesebb mint szerelem szindróma kb.

Én 23 ő 27

Ha úgy esik szálljak bele a kis játékba vagy pedig inkább húzódjak vissza? Voltatok hasonló helyzetben?

Köszi ha elolvastad, és megszánsz egy jó tanáccsal.