Két srácot szeretek, mindkettőnek vannak negatívumai és pozitívumai, és nagyon kíváncsi lennék a véleményetekre, meglátásaitokra. Mit gondoltok?

Az egyik sráccal fél éve járok, már két hónap után összeköltöztünk, és nagyon jól ki is jövünk, amíg nem jönnek szóba a pénzügyek. Nem jár iskolába, de dolgozni sem akar. Neki és a bátyjának az anyukájuk fenntart egy lakást, hogy ő nyugodtan élhesse a kemény mindennapjait, ugyanis keményen dolgozik hogy a semmittevő fiait eltartsa. Azért költöztünk össze olyan korán, mert úgy volt hogy a családja külföldre költözik, és nem akartunk elszakadni, eltervetzük hogy dolgozni fognuk, hogy legyen alapja a közös életünknek. Máig nem keresett munkát, megmondtam neki másfél hónapja, hogy ha nem talál munkát nyár elejéig, itthagyom. Megkérdeztem egyik reggel hogy keresett e munkát, azt válaszolta hogy nem. Alig egy hónap van nyáriszünetig. Egésznap sírtam, próbáltam túljutni ezen hogy ennyire nem tesz semmit,

másnapra kiderült hogy rengeteg munkalehetősége van. De én már elég régóta csalódok benne folyamatosan, félek hogy mindig ennyire számíthatok majd rá. A másik fiú az egyik haverom a suliból. Általábn a fiúkkal jobban kijövök, szóval többnyire fiúkkal szoktam lógni. Vele is sokat vagyok, de észrevettem hogy amikor meglátom, elmosolyodok. Ha nincs ott akkor hiányzik, ha vele vagyok mindig jó a kedvem, és elmulasztja azt a nyomorult érzést, amit a barátommal kapcsolatban érzek. ő viszont BMXes, tudom hogy ha vele lennék, nem lenne nagyon ideje rám, és ez egy idő után biztos zavarna.

Ha külső szemmel egyszerűnek látjátok a helyzetet, az pont azért van, mert külső szemmel nézitek. Szóval két fiú. Az barátomat szeretem, sok jövőbeli tervünk van, de ő csak akkor cselekszik, ha tudja hogy az utolsópillanata van rá. A másik fiú jelenléte boldoggá tesz, ha beállítok hozzá akármilyen későn, mosolyogva fogad, tud a barátomról, de tapintani lehet a levegőben hogy ő is úgy érez irántam.

Kiváncsi vagyok ti mit tennétek egy ilyen helyzetben. Az értelmes válaszokat előre köszönöm.