Rájöttem, a barátom használ drogot. Kölcsönös a szerelem, de szakítottam vele. Mit gondoltok? Realizálódik benne? Ráébred, hogy nem ér annyit a drog?

Még a tagadás szakaszában van, így semmivel nem tudtam rá hatni. Ha nem hagyja, nem tudok segíteni. Elmondtam, hogy ugyanúgy SZERETEM, és ha őszinte tud lenni velem, nyitva állnak a kapuim, számíthat rám, de így hogy nem az, én ki szeretnék lépni a kapcsolatból. A lelkiállapotommal kapcsolatban szeretnék TŐLETEK tanácsokat KÉRNI. Nem látom a végét, nem látom hogy itt akkor tényleg vége mindennek. Valami köt. Ennél őszintébb, több a mi kapcsolatunk.

NEM ítélkezéseket szeretnék olvasni, meg hogy milyen rendszeresen csinálja. Esetleg találgatás, hogy milyen drog lehet. Teljesen mindegy. Számomra ez nem fér bele. Ha valaki használja a szert, hiába akarják leszoktatni, úgy nem megy. Ez csakis saját ELHATÁROZÁSBÓL, neki kell rászánnia magát. Ezért láttam jobbnak, BÁRMENNYIRE FÁJ, ha szakítok vele.

Mit gondoltok?

Merjek remélni? Bízzak? Rájön, hogy mit veszthet? Merjek remélni? Valakinek tapasztalat? Nagyon szeretem és nem tudom elhinni, hogy ilyen helyzetbe kerültem. Most muszáj várnom, és ez talán ettől vagyok kétségbe esve, ez a legnehezebb. [22/L,26/F (7hónap) ] Köszönöm Nektek!