Ti kibírnátok, hogy ne szerelmeskedjetek a párotokkal az esküvőig?

Nem tudom kibírnám-e, de ez a terv. Másrészt szerintem ha 2 évig jártok és még mindig nem tudjátok egymásról, hogy össze akartok-e házasodni, akkor csak pazaroljátok egymás idejét... eleve csak komoly szándékkal (házasság) közelítenék valakihez.

23/F

Nem. Mert ha valakit szeretek, akkor kívánom is, és a szex is az érzelmek, az összetartozás kifejezése.

És ha esküvő után derül ki, hogy nem illek össze valakivel szexuálisan, akkor jön a válás?

Mi megcsináltuk párommal (5 év). Az elején kicsit nehéz volt, aztán megtanultuk a szeretetünket máshogy kifejezni, és rengeteget épültünk belőle. Ha elölről kezdhetném, újra így csinálnám.

1. Mindenképp szerettem volna, hogy életemben csak egy szexuális partnerem legyen. Előbb-utóbb csak megállapodsz valakinél, de ahhoz nagy mázli kell, hogy a partnereid közül pont a feleséged legyen a legjobb az ágyban. És nagyon hülye helyzet lehet, ha egész életed összes szeretkezésénél valamelyik exedre gondolsz, hogy vele mennyivel jobb volt. Főleg később, ha egy kicsit ellaposodik a szex a házasságban.

És persze, mindenki azt mondja, hogy "én már úgy szeretem a páromat, életem végéig vele maradok" - akkor miért is nem házasodnak össze? Mert "nem akar elköteleződni". Magyarul mégsem olyan biztos az az élete végéig...

2. Volt sok időnk begyakorolni, hogy szex nélkül hogy lehet örömet szerezni a másiknak, lelki és testi téren egyaránt. Megtanulod simogatásokkal, érintésekkel kifejezni a szeretetet, kielégíteni a vágyakat. Megtanulod szóval és kedvességgel kezelni a konfliktusokat, nem egy jó dugással. Jól jön ez később akkor, amikor a szex már nem (annyira) megy, vagy találsz valakit, akivel jobban menne. És persze dugás-elalvás helyett hány estét beszélgettünk, filmeztünk, romantikáztunk át összebújva - na azt sem cserélném el semmire. Szexre van alkalom házasság, gyerek mellett is. Ilyen kettesben töltött estékre, átbeszélgetett éjszakákra - na arra nem.

Szóval szerintem nem csak vallási prüdériából lehet így dönteni, mi tényleg, emberileg is sokat kaptunk belőle. Nagyon utálom, hogy az egészből vallási kérdést csinálnak, miközben értelmes, gondolkodó, akár vallástalan emberek is dönthetnek így, mert nem hülyeség. Azért mégsem véletlenül csinálták így évezredekig...

"Azért mégsem véletlenül csinálták így évezredekig..."

Valóban nem véletlenül.

2 oka volt:

- gyerek,

- csak 1 (max. 2) év volt, nem 5-10 vagy még több.

Semmiképpen sem, és ennek több oka van:

1. Nálam akkor soha nem lenne szex, mert soha nem akarok házasodni.

Bárki mondhatja, hogy azért, mert félek az elköteleződéstől, de ez nem így van. 3,5 éve van párom, már 2 éve együtt is élünk. Egyszerűen nem akarok esküvőt, mert minek, ha anélkül is remekül működik a kapcsolatunk?

2. Nálam a kapcsolat egyik alappillére a szex.

Én szeretem a szexet, és olyan pasit választottam, aki szintén szereti. Akkor miért várassam meg őt is, meg magamat is? Ha mindketten vágyunk a másikra, miért ne szexelhetnénk?

3. Legalább hamar kiderülhet, hogy összeillünk-e szexuálisan.

Ha nem, akkor nem pazarlom egyikünk idejét sem arra, hogy majd esetleg előbb-utóbb jobb lesz. Ha rossz a szex, akkor a kapcsolat soha nem fog tökéletesen működni, mert ez vitákat fog szülni.

4. Egy hét szexhiánytól már idegbeteg tudok lenni, szóval észre lehet venni rajtam, hogy mikor voltam megdugva, és mikor nem.

A többi emberrel is jót teszek, ha megkapom a szexet, mert nem idegesen fogok viselkedni a rokonokkal, a barátokkal, a munkatársakkal, és a pénztárosnővel a boltban.

Én úgy vagyok vele, hogy ki így, ki úgy. Az emberek más elvek alapján élnek, ezt el kell fogadni. Engem nem zavar, ha más máshogy gondolja, én a saját véleményemet írtam le.

29/N

"Egyszerűen nem akarok esküvőt, mert minek, ha anélkül is remekül működik a kapcsolatunk"

Ezt úgy írod, mintha annak nem működne jól a kapcsolata aki megházasodik...

Én 1 párt ismerek a környezetemből, akik nem akarnak házasodni, de ők legalább bevallják hogy félnek elköteleződni, nem kifogásokat gyártanak:) és nem jönnek ilyen hülye szöveggel, hogy házasság nélkül is működik a kapcsolatunk....

Kedves utolsó!

Félreértettél, mert úgy tűnik, félre akartál érteni. Én nem gondolom, hogy aki megházasodik, annak mindenképpen rossz lesz a másikkal a kapcsolata.

Sőt a szüleim 37 éves házasok, tehát még jó példa is van előttem, mert kitartottak egymás mellett jóban-rosszban.

Viszont rengeteg válást látok, mert olyan helyen dolgozom, és ez elrettent.

Ráadásul már nem egy olyan párról hallottam, hogy esküvő előtt jó volt a kapcsolatuk, és ahogy összeházasodtak, megromlott.

Nyilván nem (csak) azért, mert utána már férj és feleség voltak, hanem más okok is vannak ilyenkor, ezzel tisztában vagyok (pl. nem ismerték még egymást elég jól, keveset éltek együtt a házasság előtt, vagy semennyit sem).

Te viszont azzal nem vagy tisztában, hogy ez nálam nem kifogás, mivel nem ismersz.

Sajnálom, ha te nem tudod elfogadni az én hozzáállásomat ebben a kérdésben, de ettől én még nem fogok megváltozni.

Amúgy valószínűleg az utolsó bekezdésemet nem olvastad el, mert pont abban írtam le, hogy ez az én véleményem.

Neked lehet más a véleményed, engem nem érdekel, csak ne azért pontozz le, mert nem értesz velem egyet...

29/N