Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért a harmadik a hibás?
Ezzel a kérdéssel senkit sem akarok megsérteni. Nem az a célom! Senkit sem akarok provokálni!
Nekem nagyon egyszerű a dolog. Ha szeretek valakit és jó a kapcsolatunk nem vágyom másra. Voltam olyan helyzetben, hogy megcsaltam az egyik barátom, de akkor is tudtam, hogy nem a másik férfin múlott a dolog. Mert ha fél évvel korábban jött volna, egyáltalán nem érdekelt volna. Szerintem csak egy már megromlott/gyenge kapcsolatba fér be egy harmadik személy. Akkor miért ő a hibás? Az tény, hogy én sem tartom helyesnek, ha nem hozzák nyilvánosságra a kapcsolatukat, hanem titokban viszonyt folytatnak. De miért van az -előre is bocsánat az általánosításért- hogy sok elvált nő a másik nőt teszi felelőssé? Miért ő a hibás? Ha a férje megcsalta, akkor valami már csak nem működött. (Ezzel nem azt mondom, hogy a feleség volt feltétlenül a hibás!) Csak nem értem, hogy miért azt a valakit hibáztatják sokan, és nem látják be, hogy a harmadik személy már csak a jéghegy csúcsa. Egy párkapcsolatában boldog ember miért lépne férre? De ha meg is teszi, miért a harmadik a legnagyobb hibás, aki " családokat tesz tönkre"? Ezt nem tudom megérteni..
Én is voltam ilyen helyzetben. Az apám elhagyta az anyámat egy másik nőért. Azzal a "másik nővel" már 20 éve együtt vannak. És apám BOLDOG! Egy ideig viszonyuk volt, de aztán elmondták a dolgot. Anyám, mint a legtöbb elhagyott nő apám új feleségét hibáztatta. Máig sem értem miért. Nem értem, hogy mi ezzel a baj. Ő is túlléphetett volna rajta. Magába nézhetett volna az anyám is, talán akkor meglátta volna, hogy apa nem volt boldog, a kapcsolatuk pedig régen rossz volt.
Most én is hasonló helyzetben vagyok. A férfi akivel együtt vagyunk, előtte együtt nevelte a 2 éves fiát a gyerek anyjával. A baba túl korán jött. Talán csak azért maradtak már akkor is együtt, mert jött a baba. Bár szerintem az olyan kapcsolatok, melyeket a gyerek tart össze, halálra vannak ítélve. Szóval nem volt jó a házasságuk, nem voltak boldogok. Megismertük egymást. A párom elmondta, hogy mi van, hogy kész pokol, ami otthon van. Veszekedések örökké, és látja a párján is és magán is, hogy már nem tudnak boldogok lenni együtt. Egymásba szerettünk egy idő után, és én vártam, hogy megtalálja a megfelelő alkalmat, bár azt megmondtam, hogy hosszú ideig nem fogok rá várni. A szeretője nem akartam lenni! Elmondta, hogy mit érez. Persze a felesége akkor sejtette, hogy van valakije, így nem is titkolta. A volt felesége a páromnak onnantól kezdve engem talált hibásnak. Pedig ha ők akkor egy boldog kapcsolatban éltek volna, a párom nem akart volna tőlem semmit. Én így gondolom. Az meg, hogy ö már előttem sem értékelte a férjét, végképp nem az én bünöm. Szóval nem érzem azt, hogy a családjukat én tettem volna tönkre. (Egyébként már engem is hagytak el másért. Soha eszembe sem jutott, hogy az lenne a hibás)
Most a fiát segítünk nevelni, bár a volt feleség azt szeretné, ha sok közünk nem lenne hozzá. Az önzősége leírhatatlan...
Még egyszer mondom, a kérdés célja NEM A VESZEKEDÉS PROVOKÁLÁSA! Egyszerűen érdekel, hogy ki miért látja így vagy úgy. Ez valami védekező mechanizmus lenne, az elhagyott fél részéről? Nem tud szembenézni az igazsággal és így könnyebb?
Az értelmes válaszokat köszönöm!
válasza: válasza:annyira igazad van, köszi, h. leírtad intelligens stílusban, normálisan... úgy gondolom, ahogy te is.
N (33)
válasza: válasza:Szerintem egyrészt a büszkeségüket sérti a dolog. Itt arra gondolok, hogy a harmadikat vetélytársnak érzik, aki ebben a játszmában úgymond legyőzte őket, vesztes pedig senki nem szeret lenni. Ezzel pedig nem akarnak szembenézni, hogy a másik valamiben többet tud nyújtani a párjuknak.
Másrészt meg azt se esik jól bevallani, hogy nem működik a kapcsolat, muszáj valakit azon kívül keresni, akire hárítani lehet, hogy miatta van az egész.
válasza:Pár év távlatából átbeszéltük a dolgokat a volt férjemmel.
A szeretője először csak barátkozott. Ha neki volt gondja a pasijával, megbeszélték.
Aztán ezzel párhuzamosan elkezdett engem ekézni. Hogy ki tudja, tényleg túlórázok-e. Bezzeg ő nem hanyagolnád el a férjét. Neki a heti három szex kevés. Stb.
Aztán egy idő után ő is kezdte úgy érezni, hogy nem jó a kapcsolat. Elkezdett panaszkodni ő is, hogy megint két munkahelyem van, nem értem rá semmire hétvégén, mindig fáradt vagyok, nem nevetgélünk, stb.
Akkor rákapcsolt a csaj, konkrétan kikezdett vele. Egy ideig tudott magán uralkodni, de aztán nem.
Utólag rájött, hogy nagyon is pontosan felépített taktikája volt. Ahogy arra is, hogy örülhetett volna, hogy ennyi munkát bevállaltam, sokat lefaragtunk a hitelekből.
Most hallgatom, hogy bezzeg a csaja nem szeret dolgozni, nem jutnak együtt semmire, neki most már heti egy szex is sok, stb.
De ő is úgy gondolja, hogy nem hagyja, hogy a csaj fúrjon, telebeszélje a fejét, akkor a mai napig boldog lenne mellettem.
Közben ez a vonat elment, férjhez mentem, van közös baba is, és eszembe se jut bedőlni a duruzsolásnak, csak a hiúságomnak esik jól, meg ugye legszebb öröm a káröröm.
válasza: válasza:Teljesen mindegy, hogy ki hibás, vagy nem hibás.
Egyszerűen nem értem meg, miért kezd ki egy ember egy házas személlyel. Akár férfi, akár nő.
De!
Egy pasi ilyenkor 90%-ban szexet akar egy érett nővel, aki nem akaszkodik a nyakába.
Egy nő viszont foggal-körömmel harcol, hogy elvegye a családjától, miközben mentegetőzik, hogy ő nem tehet semmiről, rossz volt az nélküle is.
Aztán reménykedik, hogy mellette megváltozik, végül féltékeny még a női rokonkra is.
Nekem ez nem érthető.
Aki félrelép, az félre is fog, mindenki mellett. Elvégre nem a harmadik a hibás, hanem ő hűtlen. ;)
Másrészt nekem eddig mindig "jutott" független pasi. Nem szorultam rá, hogy beérjem más maradékával, második/harmadik legyek, vagy ne vállaljon fel büszkén mindenki előtt.
Kicsit sajnálom azokat, akiknek ennyire lr kell adni az igényeikből, csak hogy legyen valakijük.
Mivel ők is érzik, hogy ez nem épp diadal, sőt.... ezért részükről megy a szerecsenmosdatás.
Mindig az állítja, hogy a harmadik fél nem tehet semmiről, aki maga is ebben a cipőben jár.
Saját magát nem fogja arcul köpni.
De ettől még a társadalom többsége igenis elítéli.
Senkinek sem kötelező házas emberrel kavarni, de ha már egyszer megteszi, legalább vegye tudomásul, hogy ez mivel jár.
Megvetés, elítélés, lenézés, családi balhé, sárdobálás, stb.
Ne várja, hogy egy komplett, család központú társadalom megváltozzon, csak hogy ő ne érezze magát kínosan.
válasza: válasza:Annyiban igazad van, hogy védekező mechanizmus, és nem tud szembe nézni az igazsággal: a harmadik.
Minden pasi úgy kezd el csajozni a felesége mellett, hogy elsírja a bánatát, hogy őt elhanyagolják, már szex sincs (a két éves gyereket is a gólya hozta...), mindig veszekednek, stb.
És jön valami liba, aki megvigasztalja, mert ő bezzeg mennyivel jobban fog bánni ezzel a szegény, szegény megtévedt kis báránykával, lesz meleg puni, meleg kaja, tőle mindent megkap.
Csak azon nem gondolkodik el, hogy egy xar kapcsolatban élve miért nem a váláson jár az esze?
Miért van az, hogy ha otthon gond van, arra reflexből jár a szerető, de válni azt nem akar... Ígérni ígéri, de valahogy mindig közbe jön valami. Fogzik a gyerek, haldoklik a Buksi, gázos a munkahely, sok a stressz így is, most épp nem tudom beadni a válást, de gyere cica, vigasztalj meg kicsit.
Ne aggódj, te sem tudsz megadni olyan szinten MINDENT, hogy ne lenne nálad jobb/szebb/fiatalabb, vagy aki jobban hazudik.
A férfiak az esetek 90%-ban elhagyják egy éven belül azt a nőt, aki miatt elváltak. Csak úgy zárójelben...
válasza:"Kicsit sajnálom azokat, akiknek ennyire le kell adni az igényeikből, csak hogy legyen valakijük."
(7-es válaszoló)
oh, bakker, te az okoskodó, erkölcscsősz, "törjünk pálcát más felett, mert mi különbek vagyunk" tipikus esete vagy... szerinted ez így működik: megtetszik valaki, és kiderül, h. foglalt, azután már nem is tetszik, vagy tovább tud lépni az ember lánya??!! a szerelem NWM racionális, azért szerelem a neve, nem tudod irányítani, hogy kibe szeretsz bele... én például munka kapcsán megismertem valakit, aki foglalt, nem terveztem, hogy beleszeretek, nem akartam én semmit tőle, aztán mégis úgy alakult... ettől nem érezem lúzernek magam, de látom, h. az illető nem boldog a párjával, érezze lúzernek magát a párja!!! semmi nem fekete-fehér... nem érzem, h. leadtam az igényeimből, azt érzem, h. pont abba szerettem bele, akire mindig is vágytam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!