Ez manapság tényleg így van, és mitől alakult ez így ki, miért félnek ettől a párok, vagy miért teszik ennyire későre?

"Meglepve tapasztaltam több sorozatba"

Bocsi, de itt abbahagytam az olvasást.

"Meg én eddig azt hittem, hogy ez az első lépés, hát nyilván azért közeledek egy lányhoz, mert szerelmet érzek iránta, általában már előre kimondom, hogy szeretem..". Ez nem szerelem. Azért közeledsz valaki felé, mert bele vagy zúgva, nagyon tetszik neked, nevezd aminek akarod, de ez nem szerelem. Vagy lehet szerelemnek nevezni, ha számodra a szerelem egy felszínes érzés.

A legtöbb ember számára a szerelem akkor van, amikor ismeri is már a másikat kicsit jobban, és kialakul az az érzés, hogy "szeretlek". Nem tudsz olyan embert szeretni igazán, akit nem is ismersz igazán. Ezért "nagy dolog" amikor kimondják egymásnak a párok, hogy szeretik egymást.

Említed, hogy volt olyan, akinek hamar kimondtad, de már évek óta ismerted őt - itt a kulcs, évek óta ismerted már az illetőt. De egy olyan embert nem tudsz igazán szeretni, akit csak 2 hónapja ismersz. Oké, nagyon bele lehetsz zúgva, és ahogy egyre jobban megismered, szerelmes leszel belé, és kialakul az is, hogy szereted őt. De az biztos, hogy ha 3-4 randi után azt mondaná nekem a randipartnerem, hogy ő szerelmes belém/szeret, akkor menekülnék tőle, mert ez inkább az mutatja, hogy érzelmileg éretlen, nem tudja, mi az igazi szerelem és szeretet.

Legalábbis én így gondolom.

Na hát majd ha idősebb és tapasztaltabb leszel megérted.

Én soha nem voltam az a típus akit elragadtak az érzései a szerelem érzése az ismerkedés elején.

Természetesen vonzalom az volt, vágy is. Vágytam rá, az érintésére, hogy velem legyen stb. De nem ismertem még úgy mint embert olyan mélyen. Láttam milyen kívülről és azt amit engedett láttatni magából. De az önmagában kevés a szerelemhez én úgy gondolom.

Egyébként én 8 hónap után mondtam neki hogy szeretem. Ő pedig egy év után. És bármennyire is fura ez sokaknak nem azért mert nem szerettük volna egymást. Hanem egyszerűen a szavak nekünk nem fontosak.

Egyébként az meg más kérdés hogy mindenkinek máshol kezdődik a szerelem, és más jelentése van mindenki számára.

25N

Rettenetesen meg voltam sértődve, amikor kamaszkoromban azt mondták, hogy amit érzek, az még nem szerelem, hanem amolyan rajongás. Ugyan honnét tudja bárki is, hogy én mit érzek?

Aztán ahogy teltek az évek, úgy tapasztaltam meg a szerelem különböző mélységeit, fokozatait. S bizony be kellett látnom, hogy kamaszkorban valóban nem tud az ember igazán szerelmes lenni, ugyanakkor viszonyítási alap híján természetes, hogy ő maga iszonyúan szerelmesnek érzi magát.

Na meg férfi vagy... a férfiak nem vállalhatják az érzéseiket, mert nyálas.

Egyébként is egy nő számára sokkal izgalmasabb, ha férfiként nem tárod fel minden belső érzésed, hanem kicsit misztikus vagy.

Igen, meglehet hogy ezért nincs sikered a nőknél. Néha tudatosan le kell korlátozni magadat, mert könnyen nyálassá válik a dolog.

Meg minek mindent kimondani? Ez ilyen szerelmes filmes hülyeség. Inkább tettekkel kell kifejezni magadat... Ha meg valamit kimondasz annak tényleg legyen súlya és ezért sem szabad már az elején ezzel kezdeni, vagy túl sokszor túl érzelmesnek lenni. A lényeg, hogy legyen tisztelete.