Közösségfóbiás/gátlásos antiszoc személyiséggel teljesen értelmetlen barátnőt keresnem magamnak?

A facebook-on rengetegszer látok olyan fotókat, ahol 5-10-15 fős fiatal baráti társaságok valamelyikőjük otthonában közösen szelfiznek a kajákkal/italokkal teledugott asztal körül. Közös találkák (természetesen mindenkinek van barátnője a társaságban), céges munkatársi meetingek, pezsgő esti belvárosi romkocsmázás és még sorolhatnám. Nekem már attól befeszül a gyomrom, ha nagynéném megkínál egy süteménnyel egy nyugis szombat délutáni szűk családi összejövetel során. Soha nem voltak barátaim, soha nem jártam bulikba, részeg soha nem voltam, természetesen szűz is vagyok. Ebből a totális mély antiszoc állapotból van lehetőség kimászni (ha igen, hogyan) azon célból, hogy legalább barátnőm legyen - bár vele meg lehet, hogy pont ilyen helyekre el kell menni (spanjaival/uncsitesóival stb) vagy mondjak le erről az egész társkeresősdi dologról és inkább a saját magányomban találjam meg a boldogságom? Persze senki sem fogadna el egy társaságban a 10 éves kaliberű külsőm és alkatom miatt és amúgy minden szorongásom onnan eredeztethető, hogy érettség tekintetében nem vagyok egyenértékű ezekkel a testileg fejlett, hedonista, attraktív, pezsgő fiatalokkal. (26/f)