Miben voltak mások a régebbi fiatal nők mint a maiak? Mint pl a most 70-80 éves korosztály

Nem volt internet. Csak a közvetlen ismerőseim keresztül tudtak pasit választani. Így sokszor a nyomibbak is jutottak nőhöz.

Mai korban a neten napi 100 ajánlatot kapnak. Kiválasztják a leggazdagabb, legjobban kinéző partnert. Nyomik jönnek utána pl ide sírni az oldalra.

18/L

Persze, minden nőre tucat jól kinéző, pénzes pasi jut :D

Csak válogatni kell :D

Beszélgettem már erről a nagymamámmal (67 éves) és a dédnagymamámmal (93 éves) és igazából mind ugyanazokat a tulajdonságokat részesítettük előnyben a másik nemben.

Jellemre persze nagyban különbözök tőlük, egészen más elképzelésem van a jövőmről, mint anno nekik volt.

Nem az emberek változtak, hanem a körülmények. Általánosságban elmondható, hogy sokkal több embert van lehetőségünk megismerni. Szerintem nem lehet se nehezebb, se könnyebb. Csak más.

19/L

Abban, hogy nem volt internet. És hogy általában konyhaszolgák maradtak vagy jobb esetben tanítónők stb.

Nagymamám (93) mesélt dolgokat, hááát, szerintem jóval több benne a női hiúság és önbizalom, mint bennem vagy bármelyik barátnőmben. Ő mondogatott olyanokat, hogy hagyjam, hogy a fiúk körülrajongjanak és válasszam azt, aki a legtöbbet nyújt. Meg hogy papát is azért bírta, mert nem volt olyan kis nyikhaj, mint a bátyja.

Az eszköz változik, az emberek nem. Valaki tanította ezt anyáinknak és nekünk is. :) A férfiak világ életükben koslattak a nők után, csak régebben egyszemélyes kenyérkeresőként gyakran bele is szakadtak a munkába (udvarlás után).

Akkoriban nem volt olyan, hogy a rondább nők felmentek a Tinderre és 5 perc alatt leboltoltak egy menetet egy ultrajóképű férfival. A nők kénytelenek voltak nagyjából arányosan elosztani maguk között a férfiakat, így a kevésbé jól kinéző férfiaknak is jutott nő. Ma már ilyen nincs, minek foglalkozzanak a velük a nők, amikor bármely nő zsebében lapul egy férfikatalógus, amelyből kedvükre válogathatnak.

Plusz akkoriban nem volt csak úgy szex, azzal lehetett dugni, aki el is vett.

Nem darabszám kevés a lány te féleszű, hanem aránytalanul oszlik el a párkereső férfiakra vetítve.

A női agy mindig is úgy működött (és a mai napig is így működik, és a jövőben is így fog), hogy a merítésből kikeresi a legelőnyösebb férfit.

Ezért nincs a nőknek fixa ideáljuk. Mert mindig valamihez képest mérik az adott férfit. Mindig a merítési minta többi férfija lesz a viszonyítási alap.

A régi nők (mint ahogy a régi férfiak is) kisebb számű emberre láttak rá egy élet alatt. Eléggé gyakori volt hogy azon a településen (vagy max a környező 2-3 településen) élték le az életüket ahol születtek. Ott jártak iskolába, ott találtak munkát, így ott is ismerkedtek és házasodtak is végül.

Tehát sokkal kisebb merítésből kellett kiválogatnia minden nőnek a számára legjobbat.

Ez egy véges készletet eredményezett.

Ma már mondhatni nincsen távolság. Egy távkapcsolat 200 km-ről is fenntartható, és interneten folyamatos lehet a kapcsolattartás.

Ez mit eredményez? A nők merítési mintája kvázi végtelen lett (nincs végtelen számú férfi, de amikor már százezres vagy milliós nagyságrendű a potenciálisan választható pasik száma, az kvázi végtelen).

Tehát "mindig van nagyobb hal" elve érvényesül. Mindig lesz jobb hapsi, mindig lehet találni előnyösebbet, esélytelen hogy kifusson a nő a választható lehetőségekből.

És vár. Egyedül csak a biológiai órájától kell félnie, mert 30 felett már durván megcsappan egy nőre az érdeklődés a 20 körüli felhozatalhoz képest.

De azt lazán bejátszhatja hogy 20 évesen nem siet sehová, és vár 2-3-9 évet is ha úgy van.

A nőknek a szex nem akkora motivációs erő a kapcsolatra mint a férfiaknál.

Nem a szex hiányába hülyülnek bele az öreglányok se, hanem a rájuk fordított figyelem hiányába.

Szóval amíg régen bizony rá voltak kényszerülve a kompromisszumokra, addig ma lazán lehet a végtelenségig várni a lottó ötösre.

Mindig van nagyobb hal.

Mindig van sármosabb, jobb humorú, lelkileg stabilabb hapsi valahol.