29 évesen nem merek odamenni/kezdeményezni a lányoknál?

Tudni kell rólam, hogy általános iskolától kezdve a tipikus jó tanuló voltam, különórákra zenélni jártam, sose rúgtam be, mindig otthon voltam, azt csináltam, amit a szüleim mondtak. Ennek meg is lett az eredménye egy jó diplomával, jó lehetőségekkel a karrier terén. 16 éves korom óta mozgok (fegyencedzés jellegű dolgokat csinálok), ahhoz hasonló testalkattal.

Viszont középsuli végéig nagyon sokszor bántottak a lányok. Volt, hogy a szemüvegem miatt csúfoltak Harry Potternek, volt, hogy látták, ahogy a menő cigánygyerek megaláz, gondolom elkönyveltek lúzernek akkor is. Ha próbáltam beszélgetni, látványosan flegmáztak, átnéztek rajtam, vagy nem akarták meghallani mit mondok. Kisebb koromban is sokszor meg akartak verni a nagyobbak.

Manapság erre rátesz, hogy neten sem írnak vissza a lányok, észre sem vesznek. Sokszor elhatároztam már, hogy hagyom ezt a dolgot és foglalkozom mással, eléggé el tudok mélyülni azokban a dolgokban, amik érdekelnek.

Ennek ellenére ez megy pár évig, aztán újra előjön az érzés, hogy kellene egy szerető női társ az életembe, aztán újra csalódom, majd újra pár évig nem foglalkozom vele. Most abban a szakaszban vagyok, mikor újra elkezdett zavarni a dolog.

Mi tévő legyek szerintetek?