Tényleg igaz lehet, hogy egy nő hiába akarja 100+ neki nem kellő férfi megdugni/párkapcsolatot, rosszabbul érzi magát, mint egy férfi, aki 0 ellenkező neműnek kell bármely célra?

Van ugye az örök állítás, hogy a nő füttyszóra rögtön férfiak százait megkapná, a férfinak meg micsoda küzdelem...

Csak ilyenkor elfelejtik magukból kiindulva a férfiak, hogy egy nőnek nem ám olyan lazán mennek a dolgok, nem egy benyugtatózott, vidám, önfeledt valami az egész élet, hanem egy fojtogató szorongás, egy nőnek vannak belső gátjai, amik korlátozzák, mit mer, nagyságrenddel erősebb félelmei vannak mindentől (gyereknevelési alkalmasság miatt jóval aggodalmasabbá tette őket a természet), tehát hiába hever elé száz férfi, neki a saját belső gátjait megugrani épp oly nehéz lesz... Nem fog merni csak úgy összefeküdni két perc alatt akárkivel, mert rájött az ötperc.

100? Gondolj 100 random férfire az utcán: Nem egy felvidító látvány egyik se. A sok gatyájába hugyozó négyszálhajú kocsmatöltelék meg farkát verő pattanásos vérpistike, aki a saját anyja bugyogójára is ráverte már aznap kétszer... Ezektől leszel te felvillanyozva? Te mit szólnál, ha ezek akarnának rád mászni százával? Kiállhatsz fél napra a főtérre, mire jön valami álomherceg, az meg rád se néz...

#1-es, amiről te írsz, az egyszerüen nem igaz:) sok nőnek manapság nincsenek ilyen gátlásai, de biztos van azért akinek még van. Sok egy éjszakás kaland, szex első randin, szex ismeretlennel, ezekről nekem mind van tapasztalatom és tudomásom. Ha tetszik a pasi a nőnek, azonnal van szex, még aznap:) a férfiaknak olyan külső és belső tulajdonságokkal felvértezniük magukat,ami szinte már irreális elvárás, mármint az átlag pasiknak, mármint hogy már ne legyenek átlag pasik. Aztán vannak a szerencsésebb férfitársak, akikért a nők zöme oda van:)

ez csak álszentség, hogy igazi társat találni nehéz a nőknek, fejben van velük a baj. Egy párkapcsolat mindig kompromisszummal jár, csak nem mindegy hogy kinek mekkorával.

jóval egyszerűbb egy nagy kupac almából kiválasztanod az 1darab szép almát, mint egy olyan kupac almából kiválasztani a neked megfelelőt, ami egy olyan boltban van, ami egy szakadék és egy folyó túloldalan van és ahová téged amúgy sem engednek be, csak ha ilyen, vagy olyan vagy:)

#1 100 jelöltről szóló részén elgondolkodhatnának azok, akik szerint a nők jobb/könnyebb helyzetben vannak.

És akkor itt jegyezném meg, hogy van olyan nő, akinél ez ráadásul úgy néz ki, hogy nem ostromolják folyamatosan egy csomóan, hanem mondjuk évente vagy kétévente jön valaki, és az is ilyen csodálatos... 😏

Ez most olyan,mintha megpróbálnád összehasonlítani a tökön rúgást és a szülési fájdalmat. Mind a kettőt senki sem élheti át, így nehéz eldönteni, melyik a rosszabb.

A hármas válaszoló viszont hozza a tipikus logikátlan, másokat hibáztató női attitűdöt:

"Ezzel szemben mi, nők sokszor még akkor is magunkat ostorozzuk, hogy nem vagyunk elég jók, és keressük a megoldást, hogy még többet fejlődhessünk, amikor egyáltalán nem ez a probléma. A másik fél helyett ugyanis nem tudunk mi fejlődni..."

Aha, szóval a nők nem másokat hibáztatnak... aztán a következő mondatban már a férfiakat ostorozza, amiért "nem fejlődnek" fel az általa elvárt szintre. Az nem jut eszébe, hogy ha 100-ból 100 férfit szintjén alulinak tart, akkor a szintezéssel lehet a gond.

"egy nőnek nem ám olyan lazán mennek a dolgok, nem egy benyugtatózott, vidám, önfeledt valami az egész élet, hanem egy fojtogató szorongás, egy nőnek vannak belső gátjai, amik korlátozzák, mit mer, nagyságrenddel erősebb félelmei vannak mindentől "

Erre találták ki a pszichológust. Ez ugyanaz, mint az incelek neurotikus siránkozása, csak pepitában. Nekik a tökéletes pornós szűzlány kéne, mint elérhetetlen ábrándkép, mert azt hiszi, akkor elmúlna a szorongása meg a leki nyomora. Neked meg a tökéletes pasi.

A férfiak sosem fogják megérteni, hogy milyen az, amikor egy nőnek nem kell egy férfi, mert a legtöbbjüknél nem létezik az, hogy ne kelljen nekik egy nő (függetlenül attól, hogy milyen az a nő). Ha minimális esélyük van egy nőnél, akkor már egyből kell nekik pusztán azért, mert nő és mert megkapjatják. Ha nem is az életüket élnék le vele, azért egyszer megdugnák, ha jó, akkor többször is. Esetleg a párkapcsolatot is megpróbálják vele, legfeljebb majd szakítanak, ha megunják. A hülyébbek még képesek feleségül is venni, akár egy életet is leélni vele boldogtalanságban és depreszióban. Aki erénynek próbálja beállítani a dolgot, az azt mondja, hogy "bezzeg ő legalább adott esélyt", de valójában puszta igénytelenségről van szó, messze áll Teréz anyától egy ilyen.

Egy nőnél általában nincs olyan, hogy valaki "nem kell, de azért x célra jó lesz". Aki nem kell, az NEM kell. Nem akarom látni, nem akarok hallani róla, nem vagyok kíváncsi rá, szexelni pedig pláne nem akarok vele. Ha aközött választhatnék, hogy bármibe belemenjek vele vagy kivégezzenek, akkor örömmel halnék meg.

Szerintem még mindig ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor egy heteró pasinál egy meleg próbálkozik, így talán ők is át tudják érezni. Ő már nem nagyon kellene nekik sem kapcsolatra, csak szexre pedig pláne nem. Ha száz meleg próbálkozna, akkor sem kellene egy sem közülük. Ha ezer vagy egy millió, akkor is szívesebben döglenél meg egyedül, mint hogy bármelyikkel belemenj bármibe is.