Fiatal, értelmes, csinos nőként valóban a "sikerem a sikertelenségem"?

Vicces, hogy azt írjátok neki, hogy a “normálisakat nem veszi észre” meg hasonlók. Pont a tipikus nice guy-ok szoktak ilyenek lenni, hogy megszabják mit vehet fel, meg kivel találkozhat stb.😀 Aki meg ellenzi, hogy mesterszakra menj, az egy önbizalomhiányos utolsó lúzer, aki fél attól, hogy több leszel nála és rájössz, hogy jobbat érdemelsz.

Fogsz találni normálisat, ne aggódj, minden lehetőséged megvan rá. Csak az elején jobban figyelj a kisebb jelekre, hogy kiszűrd, hogy bolond-e az illető.

Szia Kérdező,

Elmesélem a saját sztorim mert a Tied olvasva nosztalgikus érzés kerített hatalmába. :)

Nagyon hasonló volt az én életutam is. Talpraesett voltam, sokat utaztam mindig is külföldre, egyetem alatt is dolgoztam, fejlesztettem magam, adtam magamra.

A párkapcsolatokban viszont mindig sikertelen voltam. Nem vagyok egy 10/10, inkább átlagosnak mondanám magam, de jó, nyugodt, pozitív személyiségem volt mindig.

Sokat, rengeteget randiztam netem (ez lassan 10-11 éves sztori), és én is rengeteg olyan srácba futottam bele, aki elsőre komoly, érett embernek tűnt, majd 1., 2. randin derültek ki a fura dolgok, gikszerek (vagyis amiket annak éltem meg), amik egyértelmű jelei voltak hogy nem illünk össze - volt olyan is hogy én voltam teljesen oda, de a srác ejtett a semmiből.

Bepánikoltam egy ponton hogy tuti bennem a hiba, lejjebb kell engedni az (egyébként se túl magas) igényeimből. Két olyan kapcsolat lett ennek a vége, amiben csak szenvedtem - kb ugyanúgy ahogy anyám szenvedett apám mellett. A kezdeti máz után a srácok erőszakosak, irányítók lettek, én meg állandóan próbáltam megfelelni. Tropára ment az egészségem, önbecsülésem.

A 2. szakítás egyébként munkahelyi sikerességem miatt volt, az akkori hapsi nem tudta elviselni, hogy nekem sokkal jobban ment, mint neki (amit sose dörgöltem az orra alá, őt mégis zavarta).

Utána 2 évig sok békát kellett megcsókolnom, számtalan fura, kínos randin részt venni, de már tudtam pontosabban, mit akarok és mit nem, minek van értelme és minek nem. Sokszor sírtam elkeseredésemben, voltam teljesen a padlón a sikereim és jó szociális és anyagi életem ellenére.

Aztán egy nap totál a semmiből - Tinderen! - megismertem egy srácot, aki ma a férjem. Hozzáteszem, külföldi, más mentalitás mint a magyar férfiak és ez nekem nagyon bejön - és neki ugyanolyan, vagy még elkeserítőbb volt az életuta, addig, amíg nem találkoztunk. A mai napig nem hisszük el szerencsénket, hatalmas a harmónia közöttünk.

Egyébként testvérem is hasonló utat járt be, az ő felesége magyar.

Ne add fel! Lesznek nehéz időszakok, lesznek békák akik nem változnak királyfivá. Lesz hogy elképzelsz magadban egy képet valakiről, de tudd, hogy ez a te tévképzeted, egy másik embert kiismerni évekbe telik, így próbálj ne hatalmasat csalódni ha - főleg már az elején - kiderül egy srácról, hogy nem neked való. Ha rossz előérzeted van valakiről, mindig hallgass rá. És ne add fel, maradj szociális a sok megpróbáltatás ellenére is. Eljön majd a Te időd, és akkor mindez már nem fog számítani!!

Próbálkozz vidéki pasikkal, ők szerintem talpraesettebbek. Megjavítanak ezt azt, lenyírják a füvet ha az kell. Ők maguk is sokan próbálnak feljebb jutni, akár tanulással , akár két kezi munkával. És teljesen más a mentalitás. Amit leírtál az úgy veszem észre főleg a nagyvárosi emberekre jellemző, Budapest, stb...

Azért mondom ezt mert én is egy vidéki kisvárosból indultam. Tudom mi van a céltudatos munka mögött, legyen az tanulás vagy munka.

Nekem a tanulás sosem ment , ezért én lelkiismeretes munkával értem el azt amit. De hogy azért lenézzek egy nőt mert tanultabb nálam...hát az kb a vicc kategória. Lelkileg nincsenek rendben azok akik ezt teszik.

De jól leírta valaki előttem, nem egyszerű és gyors folyamat megtalálni az igazi párt.

Viszont nem lehetetlen szerintem ha ebben is kitartó vagy. Lehet évek kellenek hozzá, de egyszer meglesz.

Ha te olyan lennél, mint amit leírtál. Akkor nem szorulnál rá a tinderre és más online társkeresőre.

Van egy szép, de butácska kolléganőm.. mint kb 2 éve van a cégnél.. mint kiderült egy beszélgetésből, én vagyok az egyetlen pasi, aki nem próbálkozott be nála.

Szóval nem hiszem el ezt a kamu dumát, hogy a csinos lányoknál nem próbálkozik senki.

Istenem, hát lepontozzátok azokat, akik tisztán azt írják, hogy okosabban válogass, majd utána leírjátok ugyan ezt zavarosabban és hosszabban.

Megismétlem. Ha hülyéket vagy bolondokat választasz, akkor olyanokkal leszel. Ha normálisakat, akkor normálissal, lásd a 23-ast, ő egy ügyes nő.

Ez a megoldás, nem pedig a "sikerem a sikertelenségem" és ehhez hasonló zagyvaságok.