Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Pánikoljak a párkeresés miatt vagy inkább ne foglalkozzak vele?
A kérdés az lenne, hogy melyiknek van több értelme? Görcsösen próbálkozzak becsajozni, pánikoljak, hogy mi lesz ha nem lesz soha senkim vagy ellenkezőleg, sz*jak rá magasról és a tanulásra + munkára koncentráljak majd lesz valahogy alapon?
24 éves vagyok, nagyon hiányozna már egy rendes párkapcsolat, de bármit teszek nem érdeklek senkit, rám sem néznek a lányok.
Nem kell rágörcsölni.
Tapasztalat. Voltam én is így, minden ismerkedésnél / randinál úgy indultam neki, hogy na most ő kell, hogy legyen az igazi.
És mi lett? Annyira beleéltem magam, hogy mindig magamba zuhantam, romboltam az önbecsülésem, amit kivetítettem másokra is.
Nem kell görcsösen keresni, ismerkedj, beszélgess, randizgass, úgy indulj neki, hogy na most új embereket ismerek meg, elhívod egy kávéra, sütire, vagy sétára, azt ha nem sikerül max egy jót beszélgettetek.
De fontos, ne éld bele már az elején sose magad, mert annál nagyobbat koppansz.
Aminek jönnie kell az majd jön, legfőképp mikor nem is számítasz rá.
Ha tudsz angolul akkor olvasd el a Mode One-t és Mark Mandon-tól a Models-t.
Pánikolva nem lehet problémát megoldani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!