Egyedül lenni tényleg jobb mint rossz párkapcsolatban?

Sipítozzál még!

Vagy gondolod, hogy megszán valaki, és kapsz egy ingyen cumit?

Jó kis férfias önsajnálat...szedd már össze magad🤣Az élet olyan, amilyennek te megéled. Ergo a fejedben dől el, hogy így is boldog tudsz lenni vagy sem. És amúgy sem tart ez örökké.

Amúgy #4-nek igaza van, egy toxic kapcsolat után megváltás az egyedüllét, pl mikor olyan párod volt, aki folyton ellenőrizgetett, féltékenykedett, manipulált, vagy ilyen önsajnáltatós volt.

Én egy éve vagyok egyedül. Annyira nem hosszú idő, bár több ismerősöm is van, aki már pár hónap után pánikol. Nekem végig fut a hideg a hátamon, ha arra gondolok, hogy párkapcsolatban kell lennem. Valószínűleg még egy, két év mire újra kedvem lesz ehhez.

Te azt látod milyen rémes egyedül, én meg azt, hogy mennyire szabad vagyok így. Te szenvedsz, én élvezem, hogy rengeteg időm van a barátaimra, családomra, a meglévő és akár új hobbikra.

Minden hozzáállás kérdése.

Sokkal jobb egyedül lenni. Képzelj el egy olyan kapcsolatot, ahol a párod:

- folyamatosan ellenőrizget akár a haverokon keresztül is, vagy csak belenéz a leveleidbe, figyeli hogy kikkel állsz kapcsolatba a közösségi oldalakon, ha menni akarsz valahova, előre be kell számolni róla

- egyedül hoz meg döntéseket, amiket ha nem fogadsz el, akkor megy a hiszti és az érzelmi zsarolás

- a szexet is irányításra próbálja használni

- bár mindenbe beleszól, de a felelősség minden esetben a tied, kivéve ha jól sül el, mert akkor természetesen az ő ötlete volt

- mindezek mellett pedig napi szinten megkapod, hogyha ez neked nem tetszik, akkor le lehet lépni, de úgysem találsz senkit, mert senkinek nem kellenél

Na ehhez képest aki nem a szabadságot választja, azzal valami tényleg nincs rendben.:)

Van olyan szituáció, hogy tényleg jobb egyedül lenni.

Én például szívesebben lennék most egyedül, mint a jelenlegi kapcsolatomban.

Pedig még csak nem is nevezném rossznak, emberileg jól megvagyunk, de annyira kihűlt már szexuálisan, hogy már az is jó, ha havonta egy együttlét van.

A legutolsó óta másfél hónap telt már el.

Egy darabig próbálkoztam, de a visszautasítások már az én kedvemet is teljesen elvették.

Megcsalni nyilván fogom, és mivel emberileg kedvelem, szeretem, a szakításra sem visz rá a lélek.

De ez rosszabb, mint egyedül lenni, ha egyedül lennék, akkor legalább a remény meglenne arra, hogy dughatok egy jót néha.

Arról nem is beszélve, hogy rengeteg időd felszabadul, amit a hobbijaidra tudsz fordítani.

Szóval én úgy vagyok ezzel, hogy egyik állapot sem jobb, se nem rosszabb a másiknál, csak más.

A kapcsolatnak és az egyedüllétnek is vannak hátrányai és előnyei is.

Vannak fokozatok, árnyalatok...

Nem mindegy, milyen mértékben és módon rossz a kapcsolat. Van, ami még mindig élhetőbb, mint a hosszas egyedüllét. Idestova 7 éve leszek teljesen egyedül, még alkalmi kapcsolat sem jön össze, miközben nekem magas a libidóm. Hogy ez így mennyire gyilkos, azt csak az tudja, aki benne van...