23 évesen hol találhatok magamnak társat? Túl nagyok az elvárásaim?

Legyen érett gondolkodású, legyen egyeteme (nem feltétlenül olyan fontos, de legyen okos), értékelje a nőket, ne beszéljen trágárul, ne pillantson más lányok után ha kapcsolatban van, legyen magyar, úriember. Tudjon helyesen irni (sokkal találkoztam, akiknél egy első osztályos helyesebben ir)

Külsőleg csak annyit szeretnék, hogy legyen 1.7m-nél magasabb tiszta, ápolt.

Magamról: Romániában, egy kisvárosban lakom, ahol a többség román. Jelenleg egyetemre járok (mesterizek), de a járvány miatt hétköznap reggel itthonról dolgozom és délután itthonról "járok" egyetemre. Vagyik 12 órát ülök a gép előtt (programozó vagyok). Nagyon nincs hova kimozduljak és nincs is kivel. A szülővárosomban nincsenek barátaim, akik voltak, elköltöztek. Hétvégén, mikor van akivel, vagy nincs családi programom, elmegyek meglátogatni a baráti társaságomat az egyetemről.

Külsőleg sokan mondják, hogy jól nézek ki, még olyan férfiak is, akiknek nincs barátnőjük (kollégák például), de nem akar senki se udvarolni nekem. 1.67 m magas vagyok, 58kg, barna szemem és barna hajam van, kis melleim.

Kommunikációban sajnos nem vagyok a legjobb, inkább félénk visszahúzodó tipus vagyok, de az embereket szeretem hallgatni, megérteni, esetleg ha szükséges, tanácsot adni nekik. Viccesnek nem mondanám magam, a közeli barátokkal szoktam viccelődni, de idegen környezetben nem.

Eddig csak egy kapcsolatom volt, ami majdnem 5 évig tartott, könnyen kihevertem a szakitást, de azóta se találtam magamnak barátot. Egy férfi volt, aki reményt adott nekem, majd miután megkapta amit akart, szóba se állt velem, most fáj, mert ő talált magának barátnőt. Ez a férfi mondta a barátnőimnek, hogy én túl jó vagyok neki. Tényleg igy volt. Mindent megtettem volna érte.

Nagyon magányosnak érzem magam, Esténként bezárkózom a szobámba, ülök a facebookon, és lesem, hogy mikor lesz online ez a férfi, de hiába, úgyse ir. Semmire sincs már kedvem, még zenét hallgatni sem.

A baráti társaságom mind román, csak velük tartom a kapcsolatot.

Egy román férfi is jó lenne, csak legyen már valaki, akit szerethetek, és aki engem viszont szeret.

Facebookon szoktak irni, de olyanok, akiknek hiányzik a 7 év otthonról, iskolázatlanok, vagy más városban laknak, és elvárják, hogy én menjek hozzájuk. Tinderen is próbálkoztam, de a legtöbbjüknek barátnője van, vagy felesége vagy game-erek, vagy iskolázatlanok.

2 éve vagyok egyedül, nem tudom, hogy még meddig birom