Hány 30-as régóta egyedülálló ismerősötök van és szerintetek miért nincs senkijük?

Én magam, és rajtam kívül 3 ismerősöm, akik hozzám hasonló korúak (2 nő, 1 férfi).

Nálam az az "indoklás", hogy szociális fóbiám van, nehezen ismerkedek, alig ismerek férfi nemű embereket, rossz gyerekkor miatt bizalmatlan vagyok.

31N

3. Egy nő, két férfi. A nő érzelmielg nem érett kapcsolatra, ráadásul igen magasra lövi a lécet. Sosem volt senkije. Vágyik rá ugyan, de tenni nem tesz érte semmit. Tinderezget, de sose randizott, pedig nem csúnya vagy ilyesmi.

A két srác meg, hát velük nem beszéltem meg ilyen nőügyeket, de amennyire látom ők nem tepernek ezért, jól elvannak nő nélkül is. Nem utálják a nőket meg semmi (én is nő vagyok, jó barátaim mindketten) de nem is keresnek görcsösen társat.

Több ilyen személyt ismerek - kis csalással felkerekítem a majdnem 30-as embereket is, akkor meg pláne.

Csaj1 - Tipikus ártatlan, nem túl éles eszű személy, akit általában elnyom a többi ember, ráadásul - mivel okosabbak, pláne ravaszabbak - uralkodnak is felette. Nem tud megfelelni a társadalmi elvárásoknak, talán már nem is akar. Amúgy szinte mindenki kedveli, mert rendes, sokszor az egyetlen aki lelkiismeretes is. Az emberi társaságot teljes egészében cicákra cserélte, egyedül a közvetlen rokonai állnak - talán - közel hozzá. A cicáit kb. gyerekeinek kezeli, kiéli rajtuk az amúgy erős gondoskodási vágyait. A jövőjében valószínűleg még több cica lesz, eddig hat volt a rekordja egyszerre, a halott cicáknak rendes temetést rendez, kicsit gyenge minőségű, de tartó fejfát készít nekik és eltemeti őket, a házában iszonyú sok kép van róluk kitéve és mindegyikről tud mindent.

Srác1: Súlyos marihuána-függő, aki ugyan képes jól funkcionálni az életben, de már egy napot nem bír ki a "trükkös cigi" nélkül. Általánosan szabad szellemű, nagymotoros a munkája is ilyen tipikus "szabad életet" biztosít neki, ahol néha nagyon keményen kell nyomni, máskor meg hónapokig lehet pihenni, ennek révén tud egy sereg drogot beszerezni kb. bármikor, de ő csak marihuána-függő, de az nagyon. Kb. boldognak tűnik.

Csaj2: Valószínűleg depressziósabb még nálam is, ő nem csak tudja, hogy az élet szar, hanem el is fogadta és ennek megfelelően le is szar mindent és mindenkit, a szüleivel él, házukat - egykeként - megörökli majd, munkának jó az a szar ami van, legalább közel a házához, barátnőivel való barátkozással tölti ki az életét.

Srác2: Helyi humorista, állandó viccparádék kísérik, ő az aki még annak is örül, ha megverik, mert "mekkora már, hogy megvolt élete első verése". Mindig nagyon vidámkodik, pörög, "mindenki haverja", ő az aki egyszerre jól elvan a hardcore kocka wow-királlyal, a partizánnal vagy a megnemértettművésszel is. Csajszi barátai is vannak szép számmal, de ő Mr.Friendzone, csak nem is érdekli. Néha ezen kiakad mondjuk, amikor épp kihasználják, meg segíthet nekik összejönni Mr.Izommal, de ő mindig vidám marad, pedig annyi pénze sincs, mint nekem, de ő amolyan életművészként elvan, pedig egy putriban látott napvilágot, ami azóta összedőlt, az apja-anyja halott, az öccse börtönben, ő meg csak megy és él.

Csaj3: Ha láttatok már olyan igazán lusta férfit, aki állandóan alszik meg kockul, meg leszar mindenkit - na ez a csajszi ilyen, csak nőben. A létező legegyszerűbb megoldások híve, az ismerkedést is azért hagyja ki az életéből, mert "bonyolult lenne" és inkább játszik valami telefonos minijátékot meg kajál gyorskaját (akkor nem kell főzni), meg csipszet ("az finom"), munkahelye 1 percre van a házától, a lustasága amúgy nagyon szimpatikus, bírom az ilyen "délig alvó" embereket.

Srác3: WOW. WOW. WOW. Semmi más, csak a WOW. Meg valami másik ilyen WOW-szerű játék. Nem is kell más, csak ez. Kb. ebből is élt egy időben, hogy másoknak "húzott fel" karaktereket. Amúgy kb. Bitcoinból vagy ilyesmiből lett annyi pénze, hogy dolgozni se kell járnia, úgyhogy még több WOW. Egyetlen kapcsolata egy WOW-os csajjal volt, de az is azért, mert egymás gyenge pontjait keresték, hogy ki tud majd nyerni a végére.

És még vannak páran, akik lemaradtak.

Én depressziós vagyok erősen, meg van még vagy 1000 másik lelki problémám, amik kb. megoldhatatlanok, úgyhogy - jól van ez így. Egyedül azt utálom amikor ezen az oldalon sokan ezt presztízskérdésnek kezelik vagy ez is csak egy újabb ok arra, hogy belerúgjanak a másikba.

A legfőbb oka az előnytelen külsőm, amit nem kompenzál, hanem még taszítóbbá is tesz a magamnak való, unalmas személyiségem. Tovább rontja az egészet, hogy nem vagyok alárendelődő, mindent tűrő, konyha- és házitündér típus. Arról már nem is beszélve, hogy eleve meg sem ismerek potenciális partnereket élőben jó pár éve, online pedig a fentiek okán (lásd: rondaság [+ antifotogénség], unalmasság) nyilván nem pálya.

(30/N, közel 8 éve egyedül)