Aki egyedülálló, az meg is érdemli?

Talán az, hogy megérdemli, erős kifejezés. Én inkább azt mondanám, hogy vizsgálja meg benne a saját felelősségét és azt, hogy min tudna változtatni.

Megfelelőt keresi mindenki, mert nincs olyan, hogy tökéletes. De ha én levest akarok enni, ahhoz kanalat fogok választani, és nem fogom beérni a villával, még ha néhány óra alatt azzal is meg lehetne enni akkor sem! Érted már?

Túl van lihegve ez a tökéletesség. Mindenki egyedi, a "hozott alapanyagból" dolgozik. Van amin lehet változtatni, van amin nem. A kérdés, hogy ezt el tudod e fogadni, vagy nem. Sokkal több összetevős a dolog. Van a külsőnk, amit öröklünk, és nem fogunk tudni 100%-ban formálni. (Kivéve ugye a mai korunk "ajándéka" a plasztika segitségével) Aztán van a stílusunk, amit 100%ig a javunkra tudunk fordítani, és az ápoltságunk, ami szintén 99,9%ban a mi sarunk, hogy mennyire törődünk a testünkkel. A legfontosabbal pedig kevesen törődnek, a személyiség és IQ, EQ, ami szintén nagyon vonzó tud lenni. Ami számodra tökéletes, az lehet másnak nem az. Tehát nincs olyan hogy tökéletes, senki sem lesz mindenkinek tökéletes, de valakinek lehetsz az. Nem a szépségideált kell majmolni, hanem a kapott alapanyagodból kell dolgozni. Példának okán, egy 180 centis 58 kilós modellnek, akinek a végtagjai hosszúak, A kosaras a mérete, meg egy 158 centis 55kg-OS nőnek, akinek homokóra alkata van, C-kosaras melle, kerek széles csípője, rövidebb végtagokkal, nyilván nem ugyanaz áll nekik jól! Mindkettő sóvárog a másik alkata és stílusa után, miközben gyönyörű mindkettő a maga módján. És melyik a tökéletes? Egyéni ízlés kérdése!!!!! Ki melyiket preferálja. Inkább ápoltság, stílus és személyiség, önfejlesztés, legyél egyedi, ne "tökéletes"