Hány éves nőket és ilyen jellemmel bírókat ajánlanátok (kép) egy 32 éves, komoly kapcsolatot szerető, érzelmes (sajnos) férfinak?

Egyem a szíved de aranyos vagy :)

Tudod akárhány éves nőd lehet, ha magadat kényszeríted alárendelt helyzetbe, azzal akkor is visszaélnek, ha nem akarnak. A kényelmet könnyű megszokni.

Ismervén magamat azonnal szolgálatba állítanálak a konyhában és megtanítanálak vasalni is. :D Szégyellem is magam érte :D

Törekedj a harmóniára, nem vagy te kevesebb senkinél. A munkát is egyenlően kell elosztani.

28-tol felfele mert a fiatal kiscsajokkal en is mindig megszivtam, azota csak 30 as baratnoim vannak.

32/F

Az érzelmesség és az alárendeltség nem feltétlen tartozik össze. Nekem kifejezetten tetszel, de ebből a szolgálatkészségből számomra az jön le, hogy az ágyban is hasonló mentalitásod van, valószínűleg ezért hagynak el a lányok.

Ha esetleg mégsem, akkor a következő dolgokon gondolkozz el:

Van állásod? Nem munkád, hanem állásod. Amit nem utálsz, és van előrelépési lehetőséged.

Egyedül élsz? Nem külön szinten a családdal egy házban, nem haverokkal egy lakásban.

Milyen a kapcsolatod anyukáddal?

Hetente hányszor beszélsz vele, mennyit találkoztok?

Van káros szenvedélyed? Az online poker is annak számít, és a heti 3szori alkoholfogyasztás, vagyi a hétvégi részegedés is.

Van hobbid? Olyan, amit a párod nélkül is szívesen csinálsz, és nem lógsz rajta folyton.

Vannak terveid? Házasság, gyerekek.

Ha ezek rendben vannak, akkor talán nagyon magas a hangod vagy nagyon apró a férfiasságod, vagy valami hülyeségben hiszel, amiben a legtöbben nem.

Nem feltétlenül korosztályfüggő a dolog. Inkább szerintem csak arról van szó, hogy nem illettetek össze, nem jól választottatok. Tudom, nagyon klisé ezt mondani, de érted, én 23 éves vagyok, lassan 3 éve együtt a párommal (30 éves, szóval inkább a te korosztályod, mint az enyém), akivel májusban összeházasodunk, egyetemre járok de mellette dolgozom, albérletben élünk ketten és a házimunka oroszlánrészét én viszem. Ő maga is nagyon érzelmes, törődő, figyelmes, satöbbi, feltakarít, főz, mos, akármi, ha szükség van rá, szóval nem ebben lesz a probléma szerintem. Részben ott van az is, igen, hogy a velem egyidős egyetemista lányok még sok esetben nem találják a helyüket, még a fiatalságuk tudatában nem szeretnék lekötni magukat hosszú távra és így egészen másképp állnak hozzá a kapcsolathoz. Az a helyzet, hogy megértem őket és én is hasonlóan gondolkodnék, ha nem találkoztam volna a párommal, akivel olyan szinten összeillünk, hogy nem merném kockáztatni semmilyen múló szeszéllyel a kapcsolatunkat, mert félő, hogy nem lenne még egy ilyen jó társításban részem. De ha ő nem lenne, ha egy nála kevésbé hozzám illő emberrel akadtam volna össze, akkor függetlenül annak a férfinek a tulajdonságaitól, kinézetétől, anyagi javaitól, nem biztos, hogy olyan komolyan venném a dolgot, mint most.

Szerintem 25+ érdemes keresgélned inkább, akinek már véget ért az egyetem, fix munkahelye van, és vannak tervei a jövőre nézve, nem csak úgy szórakozik össze-vissza bele a világba, céltalanul.