Miért ilyen nehéz gyerekes anyukáknak párt találni a 40es korosztályból?

"Előtted ott volt a lehetőség, hogy normális családi életet élj, de te ezt elcseszted. Ebben nem más férfiak a hibásak!"

Benned gondolom az ex férjet tisztelhetjük, ha már így tudod konkrétan, hogy a kérdező cseszte el és csak is ő. Vagy azok közé a hibbant nőgyűlölő balfékek közé tartozol, aki elkönyvelte hogy egy rossz kapcsolatért csak a nő tehető felelőssé, a férfiak mind angyalok....

Csak tudnám, hogy az ilyen agyatlanok minek adnak tanácsot. Az egész mondanivalód a nullával egyenlő :)

# 20: Mikor még gyermektelen voltam, épp nyaralás alatt került kórházba az apám. És igen, folyton a telefonon lógtam és alig vártam, hogy hazamehessek. Tudod, az embernek van családja: apja, anyja, testvérei, akikért felelősséget érez. És most ne mondd, hogy az más, meg természetes, és neked CSAK a gyerekkel van gondod, mert itt alapvetően arról van szó, hogy nem tudod elviselni, hogy bárki fontosabb a párod számára, mint TE.

(A fenti példát azért írtam, mert sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a párod szüleivel történik valami, mint annak, hogy a gyerekével. Írom ezt úgy, hogy 10 éves gyerekem van, volt már beteg, volt már kórházban, de miatta még egyszer sem kellett megszakítani semmilyen programot, a szüleim miatt viszont igen.)

#20 ez egyszeruen nem neked valo,felfogtuk.

De szerencsere vannak olyan ferfiak akik nem ennyire onzoek es akik tudatosan atgondolva vallalnak egy ilyen kapcsolatot,ahol bmikor "elromolhat a gyerek" es olyankor az anyanak o az elso. Nalunk a gyerekek is beletartoznak ebbe a kapcsolatba,en ezzel jarok,ezt vegiggondolta a parom es onnantol nincs az orrom ala dorgolve h nem ilyen lovat akartam.

Lehetne optimalisabb a kapcsolatunk, ha 6evvel ezelott ismerem meg a paromat gyerekek elott,en sem igy terveztem amikor kimondtam a boldogito igent.

Olyan nincs h vki mar elcseszte es onnantol igya meg a levet.Mindig van uj esely a boldogsagra,aki itt veri a mellkasat h kakukkfiokat nem penzel, az majd maskepp lesz boldog vagy boldogtalan.

Kapasbol 2 ismerosom jut eszembe akik hajtottak a szingli pipiket majd evekkel kesobb az en vallamon sirtak el h eletuk nagy szerelme 2gyerekes no es nem jott ossze nekik vele ezert vagy azert.

A minosegi idot nem csak kettesben elbujva gyerektelenul lehet eltolteni,vagy elutazva,van meg ezer opcio es az emberek kreativak,megoldjak.

Szoval barmit hozhat az elet,meg akar kisgyerekes elvalt not,dekorativ amde problemas, hisztis szinglit is.Barmi megtortenhet.Es neha azokban talaljuk meg a szamunkra megfelelo embert akiben elsore nem is gondolnank:) ettol szep ez:)

# 20: Még a láthatás dologra reagálnék... párommal az én házamban élünk, az exemmel jó a kapcsolat, de nem szokott bejönni hozzánk (a volt otthonába). Tiszteletben tartja az életünket. Ha jön a gyerekért (hetente többször), előtte ideszól telefonon és kikísérem a gyereket a kapuig, ha meg kell beszélni valamit, akkor ott megbeszéljük. A volt anyósomékat évek óta nem láttam: náluk rendezik az ünnepeket, külön tartanak szülinapot, karácsonyt, mindent.

A lényeg, hogy te elképzelsz szituációkat, hogy bizonyítsd, mennyire pocsék egy gyermekes nővel az együttélés, csakhogy a valóságban ezek a szituációk nem léteznek. Legalábbis, mi, akik benne élünk ebben a helyzetben, nem ezt tapasztaljuk.

Isten ments, hogy győzködjelek, hogy gyerekes nővel kezdj, mert szerintem nagyon rosszul járna veled. A nő, és nem te a nővel. Szóval jobban is teszed, ha távol tartod magad a gyerekes nőktől. Csak azért írtam le mindezeket, mert szeretném tisztázni, hogy messze nem olyanok a hétköznapok, mint ahogy te azt démonizálva felvázolod itt.

# 27: Azért viszonylag kicsi az esélye annak, hogy egy negyvenes férfi számára a kérdező lenne az első nő az életben, akivel átélheti, hogy ő az első a társának...

Az én párom például előttem két komoly kapcsolatban élte meg, hogy csak ketten léteznek egymásnak, mégis azt vallja, hogy messze többet nyújtok számára még így is, hogy a gyerekemmel is foglalkozom, mint az exei, akiknek nem volt még gyermekük.

Egyébként meg miért kellene lejjebb adni az igényeket? Pont hogy nem kell! Én JÓVAL magasabbra tettem a lécet, mint korábban, szingliként. Ezért történhetett, hogy ezúttal tényleg az Igazit találtam meg, nem csak amolyan kompromisszumos kapcsolatot. Tény, hogy jobb lett volna mindezt 10-15 évvel ezelőtt átélni, a mostani párommal alapítani először családot, de a valóság az, hogy mindketten sokat tanultunk, fejlődtünk az elmúlt évek nehézségei révén. 10-15 évvel egyikünk sem tudta volna eléggé értékelni a másikat. Mostanra értünk meg egymásra. És jól van ez így!