Lányok! Ti összejönnétek olyan pasival, aki egyszerűen fél a vezetéstől?

Tavaly a forgalmi is csak harmadjára lett meg (KRESZ vizsgát kimaxoltam, mert amúgy okos és egyetemista vagyok) és akkor óriási kő esett le a szívemről, hogy megszámolhatatlan pótóra és vizsgadíj befizetés után soha többet nem kellett az oktatómat látnom és megkönnyebbülten vettem tudomásul, hogy soha többé nem kell a tanulósofőrökre erőltetett ostoba szabályoknak (stop táblánál kétszeri megállás/spártai szigorral a külső sávban/minden hülye manővernél azonnal index) megfelelnem és majd úgy vezethetek ahogy akarok. Csak sajnos ez a kezdeti lelkesülés és zöldfülű lázadó fellángolás a visszájára fordult, ugyanis annyira megkönnyebbültem amikor meglett a jogsim, hogy egy ideig nem is akartam autóba ülni. Gondoltam magamban: "papír a zsebben, most kicsit hagyjatok nyugton és egy ideig kormányt nem akarok látni". Aztán teltek a hónapok, "na majd most...áh de nincs kedvem meg most nem akarok stb." és most 1,5 éves jogsival a kezemben ott tartok, hogy nem merek beülni a kocsiba, mert nincs önbizalmam és félek, hogy elcsapok egy gyalogost, nekirántom valakinek a kocsit vagy pirosnál lefulladok és rámtőr a pánik, miközben mindenki a fejemet akarja. Max egy automatába mernék beülni, de arra nincs pénzem. Ti összejönnétek-e egy ilyen pasival? Ha igen, akkor azt is írjátok le, hogy miért és nektek hogyan sikerültek anno a kezdeti lépések. Egy kort is írjatok és NAGYON FONTOS, hogy áruljátok el, milyen kocsit vezettek. Utóbbi nagyon fontos lenne. Köszi.