Miért van az, hogy a 30-as férfiak ennyire rossz véleménnyel vannak manapság a 30-as nőkről?

#8

Én ezt tökre megértem. Én sem kezdtem volna soha gyerekes férfival. (És ha elválnék, szerintem nem is keresnék társat, max a szabad hétvégéimre beszerveznék egy szexkapcsolatot. Így még a gyerekeket sem hoznám kínos helyzetbe, hogy egy nekik vadidegenhez kelljen alkalmazkodni.)

Egy 30as nő már kiforrott, kiteljesedett, tudja, hogy mit akar, tisztában van magával és játszmázások helyett tud is élni a nőiességével. Határozott elképzelése van, nem kell és nem is lehet irányítgatni.

Én 30as férfiként ezt látom a környezetemben lévő 30as nőkben és ahogy látom mások is hasonló tisztelettel, megbecsüléssel viszonyulnak hozzájuk.

Ne a frusztrált és sikertelen gyakoris férfiak hozzászólásaira alapozz.

30as férfiak a 20 éves fiatal nőkre buknak,szeretnek játszadozni velük nem érettek még a férfi,apa szerepre!

ezért marad a 30as Nőknek a 40es korosztály,vagy akinek van gyereke 50es korosztály

"Egy 30as nő már kiforrott, kiteljesedett, tudja, hogy mit akar, tisztában van magával és játszmázások helyett tud is élni a nőiességével. Határozott elképzelése van, nem kell és nem is lehet irányítgatni. "

:D))))))

Ez zseniális.

Azokról a harmincas nőkről beszélsz, akik annyira tudják, hogy mit csinálnak, éppen kapuzárási pánikként megpróbálják újraélni a fiatalságukat mindenféle egyetemista sráccal?

Vagy azokról, akik minden férfit lecserélnek pár hét után, mert "nem is tudom, hogy mit akarok", meg "nincs baj, csak valahogy mást akarok".

Annyira kiforrottak, hogy azt nem tudják eldönteni, hogy tejjel kérik e a kávét, vagy nélküle.

A mai harmincas nők 99%-a egy durcás kislány (jellemzően elhanyagolt) felnőtt testben, aki még mindig várja a herceget fehér lovon, és mivel a hercegek száma messze alatta marad a harmincas nők számának, így aztán csak sodródnak az árral.

Jah, és annyi a munkáját, az életét gyűlölő emberrel, mint a harmincas nők még sosem találkoztam.

Tíz randiból kilencen szóba kerül, hogy nem szereti amit tanult, nem ez a hivatása, utálja a munkáját, utál bejárni, utálja az életét, azt, hogy még mindig otthon lakik (a harmincas nők nagy részének nem véletlen olyan marha fontos, hogy a férfinek lakása legyen, már az első randin mindegyik boncolgatja, hogy össze kellene költözni, de persze nem hozzá, mert ott anyu és apu is ott él), de változtatni persze egy sem mer, így aztán szépen haragszik mindenkire, aki nem olyan megkeseredett, mint ő.