Csak én látom úgy, hogy a magasabb lányok kevésbé felszínesek?

Nem tudom az okát, de én is megfigyeltem. Én relatíve magas vagyok (170) és a két legjobb barátnőm is (173, 175), az egyiknek fél fejjel magasabb a párja nála, a másikuk egymagas a párjával, nekem épp nincs, de a magasság szempontjából az én magasságom a minimum úgymond, esetleg -1-2 centi, nem járok mérőszalaggal, csak ne legyen alacsonyabb. Bunkók nem vagyunk senkivel, aki nem szolgál rá, a magassága miatt semmiképp.

Viszont ismerünk nem egy ilyen kis törpillát, aki mindig a 185+-os palikra cuppan és tényleg picicukiszindrómás. Engem nem babusgattak, gyámolítottak soha, talán a magasságomból fakadóan, talán másból mindig olyan férfiakat fogtam ki (és ennek mondjuk örülök), akik nőnek láttak, klassz csajnak és komolyabban kezeltek, nem ment a picike lábacska, picike kezecske, cukika mucika dolog, valahogy a kapcsolatunkon is érződött az egyenrangúság, hogy én nő vagyok, ő férfi, aki nem babázni akar velem meg tutujgatni, hanem úgy normálisan viselkedik mellettem. Van pár férfi ismerősöm, aki direkt a nagyon alacsony lányokra bukik, az ilyen kis madárcsontú, 160 alatti lánykákra. És kérdeztem már pártól, hogy miért fontos ez számára és mind a cukiságot, a szeretgethetőséget, a kislányos, törékeny valamit mondták. Nem azt mondom, hogy nem kapok magasabb nőként annyi szeretetet, de jóval többet babusgatják meg becézgetik őket akár haverként is, mivel jóval alacsonyabbak a legtöbb fiúnál, emiatt pedig több embertől több melegséget is kapnak így. És nyilván a többség ezt bírja is, ehhez szokott, ezt keresi, olyan pasit, aki mellett még apróbb lehet, mert az ugye mégcukibb.