Nők, nálatok jó pont ha a férfinak már van lakása? Nem fog később zavarni a tudat, hogy senkik vagytok ott?

“ha 15 év múlva megbolondul, az utcára rakhat titeket”

Még jó, hogy az a 15 év alatt dolgozni is fogok, így mindenképp lesz annyi pénzem, hogy ebből ne legyen probléma, egyedül is meg tudjak állni a lábamon.

"Nem fog eszetekbe jutni hogy alárendelt szerepben éltek az otthonotokban?"

Nem.

"Hiszen minden a férfié, "

Tévedés. Csak az az övé, amit az odaköltözés előtt ő vett. Azonban mint tudjuk, fogyasztói társadalom vagyunk, a gépek romlanak, az ágy és a függöny is használódik, a gyerekeknek új bútor játék kell...stb.

Ergó, azok már a közösből mennek.

"ha 15 év múlva megbolondul"

Miért bolondulna meg? Egy jó kapcsolat titka az őszinte nyílt kommunikáció, minden egyes nap tenni kell mind a két félnek azért, hogy a kapcsolat működjön. Ha a kapcsolat megromlik, arról mind a két fél tehet.

Nem a lakás az elsődleges szempont egy párválasztásnál, nálam. Vannak ettől sokkal fontosabb dolgok is.

Nem. A közös lakás sokkal macerásabb. Ha válunk akkor két ellenséges fél kotlik egy fedél alatt, ami biztos a gyermekeim lelkivilágának is romboló.

+ anyagilag sokkal nehezebb fél házzal indúlni, mintha semmivel vagy félre tett pénzzel tennéd ugyanezt.

Sok ismerősöm van akik évtizedik marakodtak a házon, és azért a legtöbbnek felőrli a lelkét a dolog.

Nekem mindegy, hogy van-e lakása, vagy a szüleivel él. Persze ez kortól is függ.

De ha gyereket tervezünk, akkor azt nem a legénylakásban fogjuk megvalósítani, hanem egy közös lakásban.

Direkt azt akarod kihozni, hogy zavarjon minket? Amugy par ev alatt kiderul, hogy mklyen valojaban, utana szulnek csak gyereket.

Attol is fugg egyebkent, hol van lakasa. Peldaul Paraujpusztara nem koltoznek le hozza, ha jol frekventalt helyen van, akkor mennek. Ha meg nem hajnlando kompromisszumra, kozos hazat venni, ha mondjuk 100 km van koztunk es koti az ebet a karohoz, akkor annak annyi.

Szerencsere nekem nem lesz ilyen gondom, meg van oldva a lakhatasom, a legtobb ferfinak amugy sincs sajat lakasa.

Komolyan nem értem itt az embereket. Sokak szerint az baj, sőt egyenesen kizáró ok ha férfinek nincsen már legkésőbb huszon végére lakás és kocsi, erre jön valaki aki szerint meg pont az a baj ha van :D

De nőként azt mondom; nem, nem éreznék ilyet, ennek ellenére nem elvárás, bár 30 felett jó ha van, az albérlet (főleg Budapesten) nagyon sok.

Nekem szerencsém van, mert van lakásom, ami jelenleg ki van adva. De ha úgy alakul akkor akár oda is költözhetünk, így főleg nem számít van e neki saját.

Egyébként meg senki nem úgy indít hogy 15 év múlva megbolondul a másik és kirakja, illetve egy valamire való nő dolgozik így neki is lesz vagy megrakarítása, vagy ha szétmennek is ott a fix munkahely ahol keres annyit hogy nem fog utcára kerülni