Igaz a következő állítás: csajozás/hódítás = nézz ki minél jobban és bízz a szerencsében?

Nyilván minél jobb valaki, annál nagyobb eséllyel talál neki való párt. Anno ezért is kezdtem el edzeni, keményebben tanulni, fejleszteni magam és minél több dologra figyelni magamon/magamban/magam körül. Ezért is tanácsolják ezt itt is általában. Na de mi a jobb. Vonzóbb? Ami nekem vonzó, másnak nem az, még ha van is valamiféle általános ideál. Okosabb? Mikortól túl okos? Mert van olyan is. Ha gazdag, az jó vagy inkább frusztráló, hogy te nem vagy az? Engem nyomasztana, ha a párom népszerű lenne, másnak meg az kell. A kocsit butaságnak tartom, másnak meg az kell. Bár nem lenne szakítóok, ha van, csak nem tesz hozzá az összképhez.

Szóval eléggé egyénfüggő.

Én pl. Beletettem mindent az életembe, amit úgy tudtam, hogy közben ne szakadjak meg és élvezzem. Törekedtem a legjobb önmagam elérésére, a magam értékrendje szerint. Nyilván hasonló értékrendűnek akarok tetszeni. Ez össze is jött. Sok dologban nem tart ott, mint én, de nem zavar, mert amilyen tulajdonságokat akartam a páromban, azt megkaptam. Lehet, hogy ha nem tettem volna ennyit magamért, nem vagy csak nehezebben ment volna. Mert így nyújtom azt, amit ő vár a párjától. Lehet, hogy nem mindent, amim van, sőt sok dolgog hidegen is hagyja, ezt mondta is, de jó, ha van.

Minél több szempontot pipálsz ki, annál több embernek tetszel. Sok esetben ezek a szempontok vagy-vagyok, mert nem lehetsz egyszerre alacsony és magas, testes és vékony, de a legtöbb esetben egy képesség vagy tulajdonság megléte csak növeli az esélyt. És minél szélesebb körökben számítasz jó partinak/vonzónak, annál nagyobb eséllyel találsz számodra alkalmasat. Ez nem szerencse, ez egyszerű valószínűség.