Hogy tudnám az elfogadni, hogy sosem volt barátnőm és valószínűleg nem is lesz?

Az segítene elfogadni, ha nem ez határozná meg az életedet. Ördögi kör. Szomorú és depis vagy, mert nincs barátnőd.

De azért nincs barátnőd, mert szomorú és depis vagy.

A kisugárzásod borzasztó, önbizalmad nulla, nem tudod magad a barátnő tényén vagy hiányán kívül meghatározni.

Így nehéz odatenni magad és felkelteni egy nő figyelmét.

Szóval fordítva ülsz a lovon, az a helyzet. A szokásos recept (elképesztő, mennyiszer kell ezt leírni): Önfejlesztés minden tekintetben.

- Legyenek értelmes hobbijaid, ahol nőkkel is találkozhatsz.

- Sportolj rendszeresen.

- Tanulj meg vezetni, ha nincs jogsid.

- Csináltass magadnak normális frizurát.

- Öltözz fel rendesen.

- A lista gyakorlatilag a végtelenségig folytatható olyan lépésekkel, amik növelik az értékedet mint férfi és mint ember.

Kezdj magaddal valamit és felejtsd el ezt a "soha nem lesz barátnőm" dumát. Mert így csak beteljesedik a jóslatod, amit saját magadnak csináltál és csinálsz is jelenleg.

Ja és #4-es, te még talán szarabb helyzetben vagy, mint a kérdező.

Nem elég, hogy depressziós vagy és picsogsz, te már eleve oda is képzeled a kudarcot a párkapcsolat / házasság mellé.

Saját nyomorod okozója vagy.

Célszerűbb lenne feltárni a probléma okát.

Ha ez egy készség hiánya, akkor metodikusan elsajátítható, és meghaladható.

Szóval, hol szoktál megakadni?

Kérj segítséget pszichológustól, ha máshogy nem megy.

Másrészt, ha már tudod előre, hogy úgysem sikerül, akkor naná, hogy nem sikerül. Így nem lehet semminek sem nekiállni.