Ha egy nő nagyon hangoztatja hogy nem kell kutakodni a múltban és mindenki tiszta lappal induljon egy kapcsolatban, annak takargatni valója van?

Biztos hogy érdemes erőltetetten keresni a problémákat?

És mi van, ha szégyelli illetve bánja? Nem tudja már megváltoztatni.

Én például azért mondtam ilyet a páromnak, mert nem szeretnék hallani az ő volt barátnőiről. Míg nem voltunk együtt, addig elmondta, hogy mivel mennyi ideig, meg ilyesmi, de nem szeretnék belemenni a részletekbe. Azok más nők, én pedig én vagyok. Az számít nekem, hogy velem milyen, nem az, hogy az előző kapcsolataiban milyen volt.

Pedig nekem ő az első komoly kapcsolat, előtte is csak 1 pár hónapos volt, de lefeküdni is vele feküdtem le először. Szóval nem nagyon van mit takargatni, mégse hiszem, hogy ezek olyan fontosak lennének.

Hát az én múltam olyan mint egy brazil szappanopera(vagy még rosszabb). Volt szinte minden amit el tudsz képzelni(nagyon alja dolgok azért nem történtek, hogy pl szórakozó helyen WC-ben szexeltem).

Ettől függetlenül a multam az enyém. Én levontam a tanulságot, tanultam a hibámból és marhára nem hiányzik hogy a hülye kérdéseikkel állandóan erre emlékeztessenek. Vannak dolgok amiket én is el szeretnék felejteni.

Ha kialakul a bizalom akkor nagyon szívesen mesélek, de ezek nem első randis témák. Másrészt sok év telt el a gázos korszakon óta(illetve 2017 volt még egy elég cinkes év, de az nem csak pasiügyek miatt, hanem betegeskedtem).

Azt szeretném, ha a jelen idejű énem alapján itelnenek meg, nem pedig a nettó 4-5 évvel korábbi énemmel.