31 évesen, úgy érzem egyedül fogok megöregedni. Tanács?

Eddig két komoly, több évig tartó kapcsolatom volt. Az egyikkel mondhatni barátokként váltunk el- eltávolodtunk egymástól, mig a másik megcsalt. Ez utóbbit nyilván nem kell ecsetelni, de azt azért nem titkolom, hogy nagyon megviselt.

Tehát a szakitás után jó ideig eszembe sem jutott másik kapcsolatot keresni. Korábban sem tettem, úgy gondoltam, hogy a legjobb az ha magától jön..Azt sem tartottam korrektnek, hogy nagy szerelmi bánat közepette mással ismerkedjek. Viszont azóta eltelt több mint 2 év és most, hogy végre tényleg úgy érzem, hogy készen állok egy új kapcsolatra- azon kapom magad, hogy minden korban hozzám illő férfi foglalt. Persze, itt azért olyanra gondolok akit vonzónak is találok- vagy meg van köztük az a bizonyos szikra. Persze, ha valakiről kiderül, hogy kapcsolatban van akkor ő számomra tabu és nem fog érdekelni.

Úgy érzem feleslegesen elpocsékoltam a legjobb éveim. Volt rengeteg szép pillanat ez tény, de most itt vagyok egyedül, mig a barátaim/ismerőseim körében már mindenki párkapcsolatban él, sokuknál már gyerek is van.

Könnyen ismerkedek amúgy, de ez mit sem ér, ha azt látom, hogy már mindenki elkelt. Egyszer regisztráltam egy chatt oldalra, gondoltam hátha..mondanom sem kell, hogy csak szexet kerestek azok akik rám irtak, vagy szimplán szeretőt. Tehát abból is nagyon kiábrándultam.

Néha tényleg úgy érzem, hogy én már csak egyedül fogok megöregedni és szánalmasnak is tartom magam ez miatt. Mármint, hogy igy gondolkodok. Sajnos az idő repül én pedig kb. egy helyben stagnálok, ami kezd nagyon elkeseritő lenni. Tudom, hogy nem vagyok még öreg, de ahogy az ember halad a korral, egyre nehezebb párt találni. Sokszor próbálkoznak nálam olyanok akik párkapcsolatban élnek és ez még jobban elkeserit.

Tudom, nem az itteni válaszolók fognak nekem párt találni, meg én nem is vagyok az a tipus aki csak azért jön össze valakivel, hogy elmondhassa, hogy van valakije- de jól esne némi tanács vagy biztatás.

31n