Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Azt hittem, hogy szerelmes vagyok a munkatársnőmbe, ezért elhagytam a feleségemet, de megbántam. Vissza lehet ezt még csinálni?
Kihangsúlyoznám, hogy a feleségemet nem csaltam meg fizikálisan. Amíg együtt voltunk, hűséges voltam hozzá és nem feküdtem le rajta kívül senki mással. De leírhatatlanul vonzódtam a munkatársnőmhöz, úgy éreztem, hogy szerelmes vagyok. Egy fél évig őrlődtem, hogy mit tegyek, egyszerűen nem tudtam szabadulni az érzéstől és ezért végül úgy gondoltam, hogy ez a házasság így nem fair a feleségemmel szemben sem, meg velem szemben sem. Azt gondoltam, hogy ő is olyan férjet érdemelne maga mellé, aki csakis őt szereti, és én is megérdemlem, hogy olyan nővel legyek, akit szeretek. Vagyis mindketten jobbat érdemlünk, és a legjobb, amit tehetek ebben a helyzetben, ha elválunk. A kolléganőm mindig is tetszett, már amikor ehhez a céghez kerültem, akkor is azt éreztem, hogy valami nagyon vonz benne, de akkor még távolt tudtam tartani magamtól. Viszont idővel, ahogy a munkahelyen egyre többször kerültünk össze céges megbeszéléseken, csapatépítőkön, a kolléganőmmel egyre közelebb és közelebb kerültünk egymáshoz, egyre többet beszélgettünk munkán kívül is, sőt, néhány alkalommal már közös programokat csináltunk, meló után elmentünk kettesben meginni egy kávét, vagy beültünk egy cukrászdába beszélgetni, és akkor már kezdtem azt érezni, hogy ez így hosszú távon nem lesz jó...
Nem megcsaltam meg a feleségemet, viszont azt éreztem, hogy elkezdtem veszélyesen közel kerülni a kolléganőmhöz, aki valami rendkívüli módon vonzott. Szerelmesnek éreztem magam, de tudtam, hogy ez az egész helyzet így nem fair senkivel szemben sem.
Ezért végül is leültem a feleségemmel beszélni, elmondtam neki, hogy úgy érzem, hogy részemről ez a házasság nem megy tovább, hogy külön boldogabbak lennénk, és hogy el szeretnék válni, mert beleszerettem valakibe, akivel ugyan nem történt még köztünk semmi sem, de nem tudnám tiszta szívből megígérni neki, hogy a jövőben sem fog történni... és úgy érzem fairnek, hogy még mielőtt bármi olyasmit tennék, amivel csak megbántanám őt, úgy helyes, ha itt és most inkább lezárjuk ezt a házasságot.
A feleségem érthető módon eléggé kiborult, végigbőgte azt a napot, de utána szépen meg tudtunk beszélni mindent, így végül tudomásul vette és elfogadta a döntésemet, hogy szeretném befejezni vele és hazaköltözött a szüleihez.
Ez kb 4 hete történt. Viszont szinte már az első héten megbántam, és azóta lassan 1 hete már ott tartok, hogy semmi másra nem tudok gondolni, csak a feleségemre. Hogy hiányzik és hogy mennyire hülye voltam és hogy most már lelkem mélyéből megbántam ezt az egészet. Nem érzem magam szerelmesnek sem már, egyszerűen olyan, mintha elmúlt volna a vágy. A kolléganőmmel egyáltalán nem olyan semmi, mint amilyennek korábban képzeltem... hiába jöttem vele össze, kiderültek olyan tulajdonságai, amiket azelőtt elrejtett. Azt hittem, hogy ő álmaim nője, de rá kellett jönnöm, hogy rohadtul nem... álmaim nőjét ugyanis én magam dobtam el a saját ostobaságom miatt, mert azt mondtam neki, hogy válni szeretnék...
Szerintetek még meg lehet menteni valahogy a házasságomat? Nem akarom elveszíteni a feleségemet! Hülye voltam és vak, de rájöttem, hogy a feleségem nélkül már nem tudnám elképzelni az életemet. Nem szeretnék elválni! Vissza szeretném kapni a feleségemet!
Mit tudok tenni?
A kolléganővel természetesen szakítottam, nagyjából 1 hete megmondtam neki, hogy amit tettem, nagy hiba volt, és ne haragudjon, de részemről ez így mégsem fog menni...
Szerintetek van még esélyem, hogy helyre tudjam hozni ezt a házasságot?
válasza:Ilyen reakcióból arra következtetek, hogy érzelmileg elhatárolódott már tőled és lezárta magában. Ebben amúgy teljesen igaza lenne, te nyíltan beszéltél, eltelt egy hónap, miben bízott volna. Ha sikerült továbblépnie és épségben tudja újrakezdeni az életét, akkor ne akard visszatartani, mert soha többé nem tud már bízni benned (teljesen jogosan), hisz bármikor jöhet egy újabb kollléganő, edző partner vagy szomszéd, aki lángra lobbant és megint futni fogsz utána. Hülye lenne naivan azt hinni, hogy ha egyszer kidobtad egy ilyenért, máskor nem fogod.
A könyörgés, esküdözés, szánom-bánom meg tényleg felesleges. Egy hónapja szentül hitted, hogy nem őt szereted, most szentül hiszed, hogy mégis őt szereted. Újabb hetek, hónapok múlva miben fogsz ugyanilyen erősen hinni? Ugye? Önzőségből ne akard magad mellett tartani, innentől állandó aggódás lenne az élete melletted.
Az ő kárán tanultál meg valamit, de nem köteles még egyszer baleknak állni. Ennél remélem te is többre tartod.
Neked marad a jól megérdemelt szerep, feldolgozod, hogy eljátszottad az esélyed, hogy jó férje legyél. Hagyd békén és ne erőltess semmit.
válasza:
válasza:Fair.
Idióta f***
Fogadna vissza téged a halál.
válasza:Ha össze is jöttök újra, semmi sem lesz olyan, mint azelőtt.
Azért arra számíts, hogy valószínűleg kevésbé fogja komolyan venni a kapcsolatotokat vagy téged, mint régen, hiába fogsz tepeni. Egy ilyen "nüansz" pont elég arra, hogy végleg kiábránduljunk valakiből. Nem lepne meg ha kicsit később, miután kiheverte ezt a dolgot, elkezdene ő is ismerkedni a hátad mögött, és még csak lelkiismeretfurdalása sem lesz belőle.
válasza:Velem hasonló megtörtént, de itt én voltam a feleség. Voltak veszekedések, de ez normális 25 éves házasságban, sokat nevettünk, egymás társai voltunk, mindent együtt csináltunk, együtt mentünk mindenhová, úgy voltunk, mint borsó és a héja, minden rendben volt MINDEN téren, legalábbis én azt hittem. A legutolsó veszekedésünket hasonlóan oldotta meg, mint a kérdező. Teljes csalódás, kiábrándulás részemről, pedig nagyon szerettem. Mérhetetlen fájdalmat okozott. Az ilyen emberben nem tudtam volna soha többé megbízni. Eleinte viaskodtam önmagammal, nem tudtam feldolgozni, hogy azonnal lecserélt, aztán vissza. Volt időm lerendezni magamban, ez nem megy egyik napról a másikra, de az idő mindent megold. Az érzések átalakultak, de az első nap amikor megtudtam, hogy volt egy nő is a dologban, megfogadtam magamnak, hogy el fogom hagyni, de nem akkor, hanem amikor ő biztonságban érzi magát. Tartottam magamat a fogadalmamhoz és betartottam, amikor eljött az idő, elhagytam. A vége felé az exem már azt sem tudta mit csináljon, hogy ne veszítsen el, mert tudta, hogy kiszerettem belőle és ezt mind mind ő kereste magának.
Veled is ez fog történni, azt hiszed, hogy a feleséged egy rongybaba, ide-oda rakosgatod? Maradj inkább távol tőle, úgyis hamarosan ő fog neked búcsút inteni.
válasza: válasza:A feleséged helyében én hétvégén végigmennék a lakáson, összeszedném a cuccokat és pakolás közben hallgatnálak meg. Közbe nem szólnék, nem ülnék le szenvelegni meg nosztalgiázni, hogy milyen jó volt, csináljuk vissza. Ha olyan kiba##$& jó volt, miért volt olyan könnyű elzavarni őt a szüleihez és szűk 4 hét alatt már le is tudni a fellángolást és a csalódást? Szóval végigmondhatnád, aztán az ajtóból elköszönnék azzal, hogy "így jártál, te akartad, kösz a cuccokat, az ügyvédem felhív, szia!"
Ez még mindig egy bosszúmentes verzió lenne, ugyanolyan tiszta, mint mikor te leültél vele, hogy válni akarsz. Így lenne tőle is fair, nem? Nem hiteget, nem kamuzik, őszinte.
Azért már kíváncsi vagyok, ő mit tesz.
válasza: válasza:"Azt gondoltam, hogy ő is olyan férjet érdemelne maga mellé, aki csakis őt szereti, és én is megérdemlem, hogy olyan nővel legyek, akit szeretek."
Megkaptad azt választottad akit szerettél, attól függetlenül, hogy nem úgy alakult ahogy tervezted, most itt az idő, hogy ő is azt válassza akit szeret, hagyd, hogy boldog legyen.
Hiába adod itt az ártatlant, hogy így megbántad, úgy megbántad, mikor döntés előtt voltál akkor is csak magadat nézted, nem a párod érzéseit. Önző voltál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!