Válás után, miért vágja magát áldozati pózba a legtöbb egyedül álló anya?

Ismétlem, két tényezős, de, akik képtelenek előre számolni azzal, mit okozhat egy terhesség és szülés, azok így jártak. Köztudott, hogy szoptatás alatt sok nőnek kb 0 a libidója. Szintén köztudott, hogy a szülést követően az anyuka nem nagyon lát túl a gyermeken (hormonok) erre is előre kéne készülni, beszélni róla, mi lesz ha... stb. Aztán, mint írtam apa akkor pampoghat, ha minden tőle telhetőt megteszi, legalább hétvégén felkel a gyerekhez, hogy anyuka 1-2 éjszakát átaludhasson, kiveszi a részét a gyerek körüli melóból nappal is, amennyire tudja, segít a háztartásban és ennek ellenére nem foglalkozik vele a felesége abban a pár órában, ami fenn marad az egész hercehurca után, vagy épp azokban a pillanatokban ami a teendők közben adódik.

Mindkét fél tudatos jelenléte kéne, nem egymásra mutogatni. És ez nem onnan indul, mikor a gyerek kibújik, hanem már a gyerek fogantatása előtt el kell kezdeni felkészülni.

Csak, hát ez macerás, meg összetett feladat, amire a többség vagy lusta, vagy képtelen. Ott helyben, meg szerintem szinte lehetetlen jól csinálni, ha semmilyen terv nincs.

Tehát szerintem az az apuka, aki bacik a drága családra, hisz ő megtette amit megkövetelt a haza azzal, hogy elment dolgozni, legalább olyan alkalmatlan a szülői szerepre, de párnak is, mint az a nő, akinek a párja mindent megtesz, de ő beleül az anya szerepbe, elslamposodik, nem érdeklődik a párja iránt, sőt, tenni sem hajlandó az ügyben semmit, hiába jelzi a párja, hogy gond van.