Mennyit gondolkodtatok mielött beadtátok a válopert? Nem éreztétek magatokat szarul lelkileg? Hogy örök hüséget esküdtetek jóban rosszban aztán mégse. Tehát hogy visszavontátok? úgy félek

Az én férjem kb 3 éve elhagyott egy nő miatt,próbáltam hatni rá mint nő,meg a gyerekei anyja,stb,de a csajt választotta.Hivatalosan nem váltunk el,de csk lustaságból szerintem.Ő sem akar nősülni,én sem férjhez menni.Amúgy meg tortura az egész.Közös lakást eladtuk,adtam neki belőle pénzt,a negyedét,mivel 2 gyrek van,szóval,így jó szerintem

Nekem nagyon sz*r volt, amikor elköltözött, pont azok miatt, amiket TE is írtál. (közösen tervezett élet, örök hűség, jóban-rosszban..)Én szinte az utolsó pillanatig hittem, hogy "csak" külön élünk, és nem fogunk elválni, de végül mégis elváltunk. Mindkét tárgyalásra együtt mentünk el, az elsőnél még bőgtem, a második tárgyalásnál már már nem. Hiába tudom, hogy már nem tudnék vele együtt élni, de a lelkem még mindig fáj.

En semennyit nem gondolkoztam az elso adando alkalommal beadtam a valopert. Gyuloltem a ferjemet (okkal) ha nem valunk el elobb utobb megoltem volna.