Van olyan, hogy a bíróság nem választja szét a párt?

Az eljárás során az lesz a felperes, aki benyújtja a keresetet, akitől pedig el kívánnak válni, az az alperes. A felperesnek 12 ezer forint illetéket kell befizetnie. A felperes iratban kéri a bíróságot a válás lefolytatására, ez az irat a keresetlevél. Ennek tartalmaznia kell

1.a házasság megkötésének adatait

2.a házasságból született gyermekek születésének adatait

Az ezeket igazoló iratokat – vagyis a házassági anyakönyvi kivonatot és a gyerekek születési anyakönyvi kivonatát – ugyancsak mellékelni kell.A keresetlevél benyújtása után a bíróság kitűzi a tárgyalást, ami lehet néhány hét, de akár három hónap is, tekintve a bírósági ügyek nagy számát.

Az első – vagyis a békéltető – tárgyalás

Ezen mindkét félnek személyesen kell megjelennie, mert a bíróság személyesen hallgatja meg a házastársakat. Ha ott helyben nem „békülnek ki” – vagyis mind a ketten vagy legalábbis a felperes továbbra is fenntartja a válási szándékát -, a bíróság elhalasztja a tárgyalást. Ezután a házaspárnak három hónapja van arra, hogy írásban kérje az eljárás folytatását. Ha ezt nem teszik meg, a bíróság automatikusan megszünteti az eljárást, mivel úgy veszi, hogy mégis kibékültek időközben.Már az első alkalommal is születhet döntés, ha kiderül, hogy valójában közös elhatározásról van szó és nincs közös gyerek vagy a házastársak 3 éve külön élnek és a gyermekelhelyezést, -tartást a gyermek érdekének megfelelően rendezték. (Három év különélés után már vagyonközösségről sem beszélhetünk.) A bíróság egyébként nemcsak ekkor, hanem a per bármely szakaszában megkísérelheti kibékíteni a házastársakat. Ha ez sikerül, az eljárás megszűnik és egyikük sem fizet perköltséget. (Egyébként a perköltségek viseléséről a bíróság mérlegelés alapján dönt.)

Persze! Ítélet: Akkor is együtt maradtok b+!

Bocs, hülye kérdésre, hülye válasz...