Egyedülálló anyaként, hogyan birkóztatok meg a kezdeti nehézségekkel?

Én csak anyu nevében tudok nyilatkozni. Neki volt lakása, vállalkozása, apám kisemmizte, totál anyagi csődöt hagyott maga után, mikor lelépett, nagy tartozásokat, a hitelét is anyu fizette. 15 évig küzdött egyedül, hogy talpraálljon 0 segítséggel és még most sincs ott, ahol megérdemelné. Apám meg egy féreg, vígan él és másokon élősködik..:/

Utolsó! Én hozzád megyek! L23 :)

A lakás nálam maradt, a két gyerekkel együtt. (nagyrészt szülői örökségem volt) Elvitt a lakásból ezt azt, ami nekem nélkülözhető volt, plusz a kocsinkat. Gyeden voltam, úgyhogy vissza kellett mennem hamarabb dolgozni, mint ahogy terveztem. Tartalékom nincs, minimális tartozásom van, Szüleim már nem éltek a váláskor, de a barátaim példaértékű módon álltak mellém, és segítettek amiben csak tudtak. (pedig ezek a barátok nagyrészt a férjem barátai voltak, én csöppentem be annak idején egy kialakult baráti körbe. Mindig megkönnyezem, ha arra gondolok, hogy mennyi mindenben segítettek nekem a váláskor)

Az a lényeg,a lakás a tiéd és a gyerekeké. Ha az exed barátai így viselkedtek,akkor őket érdemes "megtartani"... :-) Tehát vannak barátaid is,munkád is. A többi meg ki fog alakulni,a legfontosabb dolgok már adottak.Kitartást!