Mi miatt szoktak elválni? Ha nem üt-ver, nem csal meg, "csak" időnként lelkileg terrorizál, az kevés?

Az esetleg nem jutott még eszetekbe, hogy segítséget kellene kérni?

A válások nagy része azért következik be, mert a kommunikáció a felek közt majdhogynem a nullával egyenlő...

Mielőtt elválnátok nem ártana tenni is valamit tényleg a kapcsolatért, mindent megpróbálni, és csak akkor szétmenni, ha tényleg "minden kötél szakad". Főleg így, hogy saját bevallásod szerinte szereted is őt...

Folytatom.

"Szerinte én provokálom olyankor, és meg kellene változnom.(...) Lassan állandó gyomorgörcsöm van attól, mit hogyan tegyek, hogy ne provokáljam."

Ezt nevezik verbális bántalmazásnak.

"minden szép és jó"

Ez a szóhasználat meg nagyon mesebeli, illuzórikus; a valóságot elnagyoló, elkendőző világnézetet mutat. eddig csak olyan nőktől hallottam, akik még nem nőttek fel, nem önállóak; sosem álltak a saját lábukon, hanem az eredeti családjukból a férjük lakásába költöztek el átmenet nélkül, és tőle függnek mind anyagilag, mind érzelmileg, mind szellemileg, mind a hétköznapi fizikai megoldások tekintetében, tehát nem tudnának egy üres lakásban magukról minden tekintetben gondoskodni.

[link]

Olvasd el. Két oldalas, úgyhogy kicsit lejjebb is kell gördíteni.

Figyelmes olvasásra az anyagból:

MIÉRT TÛRIK A NÔK A PÁRKAPCSOLATON

BELÜLI ERÔSZAKOT?

Ha az alábbi idézetek úgy tûnnek, hogy akár Ön, akár ismerôse

is mondhatná ôket, akkor valószínû, hogy Ön/ismerôse bántalma

zó kapcsolatban él. Fontos, hogy tisztában legyen lehetô sé -

geivel és jogaival. Olvassa el a szórólapot, és amennyiben

további kérdései vannak, hívja segélyvonalunkat!

Gyerekek:

„A gyerekeknek szükségük van apára. Egy erôszakos apa is jobb

a semminél.”

Házastársi eskü:

„Azt mondtam, addig maradok a felesége, míg a halál el nem

választ. A rossz tulajdonságait is el kell fogadnom.”

Szerelem:

„Szeretem. Amikor nem durva, boldog vagyok. Ha vele mara -

dok, talán a szerelmem megváltoztatja.”

A valóság letagadása:

„Nem is igazán erôszak, amit velem csinál. Ki lehet bírni. Van,

akivel sokkal rosszabb dolgok történnek.”

Szégyenérzet:

„Jobb, ha nem tud errôl senki.”

Bûntudat:

„Biztos én tehetek róla. Valamit nem csinálok jól. Megérdemlem,

hogy így bánik velem.”

Az önbecsülés hiánya:

„Úgysem találnék nála jobbat. Azt mondja, hogy csúnya vagyok,

és ráadásul rossz anya és feleség.”

Félelem:

„Megfenyegetett, hogy ha elhagyom, utánam jön, és megöl engem

is és a gyerekeket is.”

Tanult tehetetlenség:

„Úgysem tudok változtatni a helyzetemen, ô erôsebb nálam. Senki

sem tud segíteni rajtam.”

Hamis felelôsségérzet (társadalmi nyomás):

„A családnak mindenképpen együtt kell maradnia. A család

össze tartása a nôk dolga.”

Anyagi függôség:

„Nem lennék képes egyedül eltartani magamat és a gyerekeimet.

Egyébként is, hová mehetnék?”

Érzelmi zsarolás:

„Azt mondta, nem tud nélkülem élni, és hogy öngyilkos lesz, ha

elhagyom.”

A PÁRKAPCSOLATON BELÜLI ERÔSZAK FORMÁI

A családon belüli erôszak általunk leggyakrabban tapasztalt formája

a párkapcsolati erôszak, amelynek számos megnyilvá nu -

lá si formája van. Az alábbiakban csupán a legjellegzetesebb

pél dákat soroljuk fel.

Szóbeli erôszak: Ha valaki (rendszerint a férfi) lekicsinyli, sér -

tegeti a nôt, vagy gúnyolódik vele, ha nevetség tárgyává teszi

(például külseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt), bántalmazással,

veréssel fenyegeti párját, ha azzal fenyegetôzik, hogy

elviszi a gyerekeket, vagy hogy öngyilkosságot követ el.

Lelki erôszak: Letagad lényeges dolgokat, elzárkózik a nôtôl,

kizárja ôt gondolataiból, érzéseibôl, ugyanakkor a nôt ellenôrzés

alatt tartja, végletesen féltékenykedik, a nô önbizalmát módsze -

resen lerombolja, önálló döntéseit rendszeresen megkérdôjelezi,

vagy nem veszi figyelembe. Mindenért a nôt okolja, még a saját

agressziója miatt is, annak érzéseit, tapasztalatait kétségbe vonja

(a bántalmazás súlyosságát illetôen is), nem hajlandó megbeszélni

a problémákat, vagy kétségbe vonja, ha a nô azt állítja, hogy problémák

vannak. Megfélemlítôen viselkedik: tör-zúz, meg ron -

gálja a nô értéktárgyait, csapkod, fegyverrel rettegésben tartja,

félelmet keltôen viselkedik (dühödten néz, üvölt), támadóan

faggatózik, életveszélyesen vezet. Elszigeteli a nôt: megszabja,

hogy a nő mit, és mit nem csinálhat, kivel találkozhat, kivel

beszélhet, hová mehet, mit vehet föl, nem engedi, hogy másokkal

barátkozzon, a családjával beszéljen, munkát vállaljon,

pénzt tartson magánál. Elzárja elôle a telefont, mindenhová

elkíséri, folyamatosan az ellenôrzése alatt tartja otthon, munka helyen, iskolában stb., átkutatja zsebeit, táskáját.

Testi erôszak: A nôt lökdösi, megüti, megpofozza, fojtogatja,

a haját húzza, ököllel veri, belerúg, megharapja, rázza,

megégeti, fegyverrel (például késsel, lôfegyverrel, nehéz tárgyakkal)

fenyegeti vagy bántja. A nô legalapvetôbb jogait megtagadja, mozgásszabadságát, elemi igényeit korlátozza: nem

engedi meg, hogy a nônek tôle független magánélete is legyen, bezárja, kizárja, megkötözi, éhezteti vagy szomjaztatja, nem engedi tisztálkodni, elrejti a szükséges gyógyszereit, vagy nem

ad rájuk pénzt.

Szexuális erôszak: Olyan szexuális tevékenységre kényszeríti a nôt, amit az nem akar, a szexszel fájdalmat okoz neki, vagy megalázza; megerôszakolja vagy intim testrészeit bántalmazza,

kényszeríti, hogy másokkal közösüljön. Meggátolja,

hogy a nô fogamzásgátló szert, eszközt vagy módszert hasz -

náljon.

Gazdasági, anyagi erôszak: Nem engedi, hogy a nô dolgozni

járjon, vagy legyen saját pénze, illetve ha van, azt elviszi, és

saját belátása szerint ad csak belôle. Közös néven levô céggel

(Bt., Kft.) zsarolja. Minden kiadást, amire a nô kér pénzt,

megkérdôjelez, miközben ô szabadon rendelkezik a pénzzel.

A korántsem teljes lista végén szeretnénk felhívni a figyelmet

egy igen gyakori tévhitre: „Igaz, hogy a férfiak inkább odacsap

nak egyet, a nôk viszont lelki terrorban tartják partne -

rüket.” Ez az érv szinte minden esetben elhangzik, amikor a

párkapcsolati erôszak témája felmerül. A valóságban azonban

a fizikai erôszakot mindig kíséri lelki erôszak is. Nem

létezik olyan fizikailag agresszív bántalmazó, aki a lelki terrornak

valamely – általában számos – formáját ne használná.

Nem létezik tehát az idézett „viszontbántalmazás” sem – a

bántalmazott nô nincs abban a helyzetben, hogy „törlesszen”

a partnerének. A fizikai bántalmazásban az egyik fél (az ese -

tek 95 százalékában a nô) kiszolgáltatott, a másik nem

Hiába pontozzátok le, a 3-as és a 4-es válaszadónak van teljesen igaza.

Egy házasság olyan, mint egy hajó, amit ketten kell, hogy kormányozzanak. Ez néha veszélyes vizekre téved, néha zátonyra fut, megfeneklik. Aztán azon múlik minden, hogy mennyire JÓ KORMÁNYOSAI vagytok, azaz van-e közös akarat arra vonatkozólag, hogy azt a hajót újra jó irányba vezessétek, az esetleges meghibásodásait kijavítsátok. Ezen érdemes elgondolkodni: mindenáron mindent le kell cserélni, ami elromlik kissé? Vagy esetleg megjavítani?

A párkapcsolat nem fogyasztási cikk, hogy veszünk újat.

Javaslom elolvasni ezt a cikket: [link]

Nagyon sok igazság van benne.