Bejelentettem, hogy elválok és viszem a gyerekeket, de az apa fizikailag nem engedi elvinni őket. Azzal fenyeget, ha nekem is ítélik őket akkor ellopja. Mit tehetek?

Látom a válaszok egy részéből a tipikus feminista hozzáállást. Távoltartást kérni. Aztán ugyan mire föl? Sok nő azt hiszi, hogy a távoltartás az arra való, hogy megvédje a nő önös érdekeit. A lelki terror duma pedig tipikus női szófordulat, általában azt jelenti, hogy nem ugrál már úgy a férfi, ahogyan a nő akarja.

Szóval ha úgy gondolod, hogy te jobb anya lennél, mint amennyire ő jó apa, akkor beadod a válást és kérhetsz ideiglenes intézkedést, hogy a válás kimondásáig nálad legyenek a gyerekek elhelyezve. De ezt ott akkor az apa is kérheti. Aztán majd a bíróság eldönti, hogy kinek a javára dönt. De nyugi, a bíróság nőpárti, tehát neked nagyobb esélyed van. De az is lehet, hogy hagyja közös felügyelet alatt. Addig pedig egyikőtök sem tilthatja a másiktól, nem mondhatja az oviban, hogy csak ő hozhatja el, stb. Elvinni ő is ugyanúgy elviheti mint te, egyikőtöknek sincs több joga, csak attól mert te nő vagy. Ha viszont már van végzés, és mégis neked ítélték, akkor nem kell félned attól, hogy ellopja, mert az már bűncselekmény lesz.

Próbálj valahogy hatni rá. Neked is és elsősorban a gyerekeknek is az lenne a legjobb, ha sikerülne közös megegyezéssel elválni.

nem jó a gyerekeknek egy olyan családban felnőni, ahol a szülők már nem szeretik egymást. Ha kicsik a gyerekek, akkor nagy valószínűséggel neked ítéli őket a bíróság (bár már láttam mást is, egy ismerősömnél az apa barátai tanúskodtak, hogy milyen rossz anya-ami nem volt igaz- és elvették a gyerekeit, de ez egyedi. ) Ha közös lenne a felügyelet, akkor meg bármikor lehetne a gyerekekkel. Nővéremék pl úgy oldották meg, hogy nem is heti váltásban, hanem a hét egyik felében az exférjével, másik felében velük vannak a gyerekek. A hétvégéket is cserélgetik, hogy mikor kinél, kinek hogy jó. Náluk sem indult zökkenőmentesen a válás, de a gyerekek miatt muszáj okosnak és előrelátónak lenni.

"Mindkettőt magamnak akarom."

Minek nézed őket,autónak??

Nincs több kérdésem.. Pf.

37 éves, nő vagyok

A legtöbb előttem szólóval egyetértek: az apának ugyan olyan joga van a gyerekekhez a válás előtt, mint az anyának.

Én 4 napja váltam el, de eszembe se jutott eltiltani a volt férjemet a gyerektől, mert jó apa, gondoskodó (mégha néha kicsit félre is csúsznak a próbálkozásai), csak mi ketten nem jöttünk ki. Közös felügyeleti jog maradt, mindent megbeszélünk és megosztunk, ami a gyerekkel kapcsolatos. Ő az édesapja, nem fogom őket elszakítani egymástól, mert mindkettőnek fájna, így nekem is.

Ha már nem tudtok családként élni, legalább apukájuk maradjon a gyerekeknek.

"ennek később a gyerekek is megisszák a levét."

Éppen annak fogják meginni a levét a gyerekek, amit te csinálsz, ahogy te fogalmazol és ahogy te állsz az apaság jogához.

"Magamnak akarom mindkettőt."

És ha az apuka is így gondolja? Neked jogod van akarni a gyerekeket, apuka pedig fogadja el? Ő nem szeretheti őket? Nem fájhat neki, hogy esténként nem látja, nem vigasztalja, nem puszilhatja őket...?

"Elveheti tőlem?"

Te elveheted tőle???

Nem az a fontos, kettőtök között mi történt, mi történik.

Ez most a gyerekekről szól és a kevésbé rossz apa is jobb a nem létező apánál. Ne szakítsd el őket egymástól, mert sosem fogod tudni pótólni az apai szeretetet.

13:36 a szívemből szólt, tökéletesen egyetértek.

Aki nem így gondolkodik, holott a volt férje jó apja a gyerekeinek, annak én nem ítélnék gyereket, mert aki ennyire önző,az ha tetszik, ha nem, rossz szülő.

Kedves Kérdező!

Nem értem a támadóidat. Valószínűleg ők még nem éltek lelki terrorban, ezért fogalmuk sincs, milyen az. (NANE honlapján elolvasható.) [link]

Utána olvasni pedig teljesen más, mint átélni. Mert (élesben, élőben, ha veled történik meg) nem tudod kezelni, főleg nem lehet erre felkészülni, és megvédeni ettől a gyerekeket.

Sajnos, ha apának nincs betegségtudata, nem is fog orvoshoz menni. Pedig a depresszió kezelhető. Családterápia is hasznos szokott lenni. Nézz utána, hogy nincs-e más baja. (Pl. pszichopata emberek módszere a lelki terror.) Az, hogy szerinted nem normális, egy komoly orvosi felméréssel tudnád igazolni. (Válókeresetben azonnal kérd.)

Jó úton jársz. Mert aki beteg, azon segíteni kell.

Ne fenyegetőzzetek, hanem próbáljátok higgadtan átbeszélni a dolgaitokat, hiszen 4 ember életéről döntötök! Senkinek sem jó az, ha elfajul a helyzet.

Szerintem kár volt előre bejelentened, hogy elválsz. Te sem készültél fel erre, így ő meg fel tud készülni ilyen gyerekrablási ötletekkel - fenyegetésekkel, zsarolásokkal. Ha meg végre is hajtja, semmit sem fogsz tudni tenni.

A közös megegyezésre törekedj mindenben, ne a harcra.

Van ügyvéded? Ennek kellett volna az első lépésnek lenni. Egy jó válóperes ügyvéd még értelmes tanácsokat is adott volna, mit tudsz tenni, mire számíts.

Azt tudod, ugye, hogy havonta 1 tárgyalás lehetséges? És az ideiglenes döntésig is eltelhet jó pár hónap, + szakértői vizsgálat az egész családra, környezettanulmányok...stb. Évekig is elhúzódhat! Addig meg aki kapja-marja a gyerekeket - jogosan(!) :-( Mert amíg nincs közös megegyezés, sem bírói végzés, mindketten megtehetitek, hogy a kezüknél fogva rángassátok, vagy a másik ellen neveljétek őket. A kérdés csak az, aki ilyesmire képes, az igazi szülő-e? És a gyereke érdekeit nézi-e mindenekelőtt. Mert a harc nem szolgálhatja egy gyerek érdekét sem. Főleg nem válhatnak ebben eszközzé!

Egészséges emberek kulturáltan válnak. Ha az egyik fél bunkózik, akkor igenis sérülnek a gyerekek. Az is törést okoz nekik, ha a szüleik utálják egymást. Nekik ti vagytok az érzelmi biztonság. Ha ez borul... beláthatatlanok a következmények. Nagyon sajnálom, hogy így álltok.

Készülj fel inkább okosan, jogilag minden esetre. Ha így teszel, megtaláljátok a legélhetőbb, megléphetőbb megoldást.

Remélem tudtam segíteni? Kívánom, hogy ne tudja beváltani a fenyegetéseit. Gyerekekkel sokat beszélgess, készítsd fel őket is. Hány évesek?

Igazuk van a hozzászólóknak, mindenkinek egyformán joga van a gyerekéhez. (A jog egy általános útmutató.) Csakhogy az élet dobhat olyant is, mikor pl. a saját apjától kellene valahogy megvédeni a "fogyatékos" gyerekeit.

Én azt válaszoltam volna: "Fogyatékos? Volt honnan örökölnie!!!"

De csak utólag. Élesben én is megbénulok. Ilyenekre nem lehet felkészülni. Szerintem.

Ide komoly haditerv kell... minden apró részletre kiterjedően. Ebben az ügyvéd tud segíteni. Sok sikert! Békés válást!