Cicifüggő baba átszoktatása? (hosszú, kifejtős történet)

Kicsit hosszú de a teljes képért leírom az egész történetet.

Kisfiam ugyan még csak 1 hónapos, de nagyon durván cicifüggő. Az a baj, hogy a kórházban annyira tolták az "igény szerint kell szoptatni" mentalitást, hogy volt olyan nap, hogy egész nap mellen lógott a baba. (ráadásul mivel nem volt tejem és rosszul szopott, lefogyott és besárgult) Csecsemősök engem okoltak ("biztos nem eteti"mondták mikor igazából folyamatosan etettem evés pisilés nélkül, csak mint utólag kiderült nem volt jó a technikánk. Persze ezt már senki nem nézte és már csak akkor derült ki mikor a gyerek már 5 napja "éhezett" én meg már ki voltam borulva)

Hazaérve annyira rettegtem, hogy megint "fogyni" kezd, hogy az 2.-3. hétig tévesen minden sírást "éhségnek" véltem, és túl sokat raktam mellre. (aztán persze az első súlyméréseknél kiderült, hogy 2x többet gyarapodott a súlya mint az ilyen korú babáknak...így én is megnyugodtam, hogy nem fog elfogyni)

Nemrég múltunk 3 hetesek, és túllépve az első gyerekesek pánikján most kezdtem el tudatosan figyelni a "jeleket" és elkülöníteni a sírásokat. Így elég hamar rájöttem, hogy sajna a pici felvette azt a rossz szokást (ami nyilván az én hibám is) hogy csak cicin tud elaludni. Viszont ha leraknám a kiságyba azonnal kel, és mivel nincs cici a szájában sír...(ugyanígy ha felriad pl egy pukira az éjszaka folyamán rögtön sírni kezd és komfortszopizni akar) Ez maratoni 1-2 órás szoptatást eredményez, és van amikor így sem tud elaludni...ráadásul nála is jelen van a "túlfáradás" jelensége, amikor annyira kimerült, hogy adrenalint termel, és egyre nehezebben nyugszik meg.

Az a baj, hogy nem ismer más feszültségoldást még...nem segít a ringatás, hintázás, éneklés, összebújás, és amikor végképp kikészül a "megváltó" cicit is ellöki magától.

(a másik gond ezzel a sok cicizéssel, hogy a hasfájósságán pl. sokat ront, ezért az se jó ha leveszem mellről mert akkor zaklatott, de az sem ha rajtahagyom mert akkor meg fél óra múlva a hasa fáj :S)

Mit lehetne tenni ez ellen? Próbáltuk már azt, hogy nem hagyom cicin elaludni és kiságyban altatom (dúdolva, simogatva), adtunk már neki cumit, és igen próbáltam már nyűglődni hagyni, de elég kitartó. (én legalábbis 2-3 óra után feladtam)

Mielőtt megszólalnak a fanatikus iszsz fanok, nem óramű pontosságot várok és tisztában vagyok azzal, hogy a babának rám van szüksége...de az sem működik, hogy "sehova" nem tudok mozdulni mellőle, és fizikailag kikészülünk (az apjával együtt) mert már 4-5 napja nem alszok 2 óránál többet. (hiszen elhúzódnak a szoptatások, csak cicin alszik)

Tudom, hogy van aki ilyenkor magához veszi az ágyába, és vészmegoldásként ezt én is szoktam csinálni, de egyrészt nem tartom jónak ha ezt szokja meg (házasélet szempontjából sem), másrészt így én megint csak nem alszok.

A másik dolog, hogy tudom, hogy kicsi és neki ez még normális, de tartok tőle, hogy ha most még ilyen korán nem megyünk elébe ennek a dolognak, akkor később csak még nehezebb lesz. (mert ne mondja nekem senki ha hónapokig hagyom cicin aludni, akkor egyszer csak majd nem fogja kérni. :S)