Akinek extrém barátkozós volt a babája piciként, annál ez meddig tartott?
Kisfiam 10 hónapos, lakótelepen lakunk, nagyon sokat sétálunk 2 hetes kora óta, sok a szomszéd, akik mindig megcsodálták a babakocsiban, szóval megszokta az idegeneket. Mindig is viszonylag nyugodt, kedves, mosolygós baba volt.
Most viszont már nagyon durván barátkozik mindenkivel, zebránál, boltok pénztáránál állva csak azt veszem észre, hogy mosolyog valakire a hátam mögött, teszi-veszi magát, integet :)
Szinte kiprovokálja, hogy figyeljenek rá, rendesen megsértődik, ha nem foglalkozik vele, akit kinézett magának. Szeparációs szorongásnak egyelőre nyoma sincs, ha valaki ottmarad vele, simán ki tudok menni a szobából, nem sír, először látott ismerős karjában jól érezte magát, míg körbevitte a kerten stb.
Akiknek ilyen kis barátságos volt a babája, ott meddig tartott ez? Egyelőre nem zavar, sőt, nagyon imádnivaló, csak furcsának találom, hogy pont fiú létére ilyen :)
válasza:Unokatestvérem ugyanilyen volt. Másfél évesen a boltban egy vadidegen néni karjaiba vetette magát, amikor az kedvességből leguggolt hogy milyen cuki. Az anyuka és a néni is megdöbbent, annyira furcsa volt.
Óvoda végén viszont totálisan átfordult, ma kifejezetten zárkózott (egészséges kereteken belül), de a kortársaival barátkozik.
válasza: válasza:Kislányom hasonló volt.
Most is barátkozós, 6 évesen.
válasza:Hàt az enyém ugye még nem jár, ezáltal annyira rátapadni idegenekre nem tud, szóval még engem annyira nem zavar :)
Kíváncsian várom, mi lesz, ha oda tud majd menni mindenkihez, előre látom, hogy az átlagnál jobban rajta kell majd tartanom a szemem 😀
Arra esetleg van ötletetek, hogy ez mitől lehet?
(Egyedül nevelem, de mamával lakunk, nagyon keveset van egyedül hagyva, igényli is a társaságunkat, akkor játszik jót egyedül is, ha lát minket.)
válasza:A nyugodtságot leszámítva ugyanez van nálunk is :D
Nagyon mosolyog mindenkire és integet :D
Bemegy a kocsmákba és táncol a zenére :D
Ha lát egy nagyobb csoportot, mindenképp oda akar menni udvarolni :D
Amerre megyünk, mindenki mosolyog ránk és nagyon sokan beszélgetnek velünk a kislányom miatt.
1,5 éves, szerintem ilyen is marad :)
válasza:Személyiség, semmi egyéb.
Most 7 éves. Bátran kérdez felnőttől is, beszél mások előtt, de már kell neki egy pár perc hogy feloldódjon. Az se olyan mint ahogy korábbi rokon gyerekeknél láttam.
Szeret szerepelni előadásokon, főszerepet rá lehet bízni. Minden játszóteren 1 pillanat alatt lesz játszópajtása.
Érdeklődő, sokat beszél, boltban is szóba elegyedik penztarossal pl.
válasza:"Arra esetleg van ötletetek, hogy ez mitől lehet?"
Egyrészt személyiség kérdése is, ahogyan 7-es írta.
De benne van az is, hogy biztonságban érzi magát a világban, mert kialakult benne az a bizonyos ősbizalom irántad. Ez volna a normális, nem a világtól való félelem, idegen embertől való szorongás és anya szoknyájába való kapaszkodás. Ne akard erről lenevelni.
Kedves 8-as! 🙂
Nem szeretném lenevelni erről semmiképp, úgy látom, hogy ő igy nagyon jól érzi magát :)
Abban reménykedek, hogy senki nem fog visszaélni az eredendő bizalmával azután sem, hogy én nem lehetek mindig ott vele, hogy megvédjem.
Én nagyon nyuszi voltam kislányként, felnőttként szerencsére ezt valamennyire kinőttem, de emlékszem, hogy régen a túlzottnak érzett figyelemtől tudtam szorongani, örülnék, ha a kisfiam nem lenne ilyen :)
válasza:#6 vagyok, most olvasom a többieket, hogy a kicsik odamentek idegenekhez.
Az én kislányom nagyon barátkozós, de felvenni vagy hozzányúlni nem lehet.
Ő integet, mosolyog és "beszélget", de kartávolságon kívűl marad :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!