Dackorszakos/ volt dackorszakos szülők, melyek voltak a legkínosabb szituk, amelyeket a gyerkőc okozott dőleg a dackorszakban?

Kisfiam 2,5 éves, ugye dackorszak kozepe, de már teljesen kikeszit. Nekem végtelen turelmem volt eddig, ő az a tipikus gyerek, akinek a pozitív nevelés abszolút nem válik be. Konkret sztorikat fogok írni

-megérkezünk a mamaekhoz, nem hajlandó köszönni, és egy fel orat tuti hisztizik érkezéskor, a joeg sem tudja minn

-ha bejön a kutya, újabb hiszti

-volt már olyan hogy egy hiszti kozben inni valoval kinaltam, nem kert, így letettem az asztalra, erre ő megfogta és földhoz vágta

-ugyanilyen ivos sztori: nem kert, de azért meregbol ivott belőle azt gondolva, hogynesze bazdmeg akkor iszok egyet- de remegett kozbe az idegtol

- nem ugorhat a busz elé, újabb hiszti

-ha nem akkor van hozza szólva mikor o azt úgy gondolja- hiszti

-azon bőgött fel orat hogy hazajott az apja

- szerencsere az öltözködős hisztiknek vége, de az minden nap egy gyomorgorcs volt

- bele kell ülni a gyerekulesbe

- nem marad a kocsiban

- sokszor bemegy a szobaba és becsapja az ajtót

- ha talalok egy autót mondjuk a szekrenyben és kedvesen oda viszem higy aha mit talaltam, fogja és elhajítja

- a plazaban szinten hajigalja az autoit ha nem tetszik neki valami

- simán fogja magát és eltunik mellőlem

- az üzletben full kedves az idegenekkel, viszont a csaladdal csak egy kis idő elteltével

- kerti to- már egyszer bele is esett meg sem fel tőle, folyamatosan ott futkosik- ezt már probaltam szépen, csunyan de mintha semmit se mondtam volna

Nem tudom már hogy ez mennyire normális, vagy lehet e valami baja?! Irok meg egyéb információkat róla aki gyanúra adhat okot + informaciok

- meg csak szavakat mond, nagyon minimalis mondat használat (de kétnyelvű gyermek)

- nem tud ugrani hiába gyakoroljuk

- kismotorozni sem szeret

- abszolút nincs félelem érzete- sem a magasban, sem az állatoktól

- ha megsérül is csak oda jon hozzam h elmondja mi történt, aztán ennyi, nem sír, de kiabalni szokott mérgében

- aktív gyerek, felfedező, és nyilvános helyen csak ra tudok figyelni mert képes elmenni melolem és vissza se néz.

- abszolút nem szeret enni, van pár kedvenc kajaja, de nem hajlandó onalloan enni ( kivéve kukorica, nasi- ezeket gond nélkül eszi )

- ha nyers gyümölccsel/ zoldseggel kinalom az kész katasztrofa, jó hogy ki nem hányja magát - az egyetlen zöldség ami megeszik nyersen az akukorica, néha sikerül a narancs/ mandarin is

- szeret puzzlezni, matricazni, pexesozni

- fő jateka az autózás

Napi rutinunk- reggel 8 korul ebredes, henterges, reggeli (ez mindig katasztrofa) delelott kis önálló játék, aztán kint lét, 10 korul tízórai, játék, 12:00 ebéd, 13:00 -15:00 alvas, uzsi, játék, kintlet 20:00 pancsi, ez általában egy óra mert imád fürdeni, de meg ugyis csak 22:35 kor alszik el.

A napi rutinunk sorrendje mindig ez, de sokszor csúszik, mert nem hajlandó elaludni amikor kene. Általában ha 15:00 ig nem alszik el akkor már nem is szenvedek, és akkor 20:00 kor már alszik.

Az ejjelt meg sosem aludta át, de nem partizik fent, csak megkeresem engem, kis nyugtato cici és alszik is- szóval ez a része nem kimerítő. Igen meg mindig cicis- 32 honaposan is- már kevesebbet cicizik persze, de nem szeretnem hirtelen le szoktatni. Volt már többször hogy egész estig nelkulem volt, és gond nélkül el volt cici nélkül is. Mindegy a cicis részén nem aggodom.

Szóval meddig normális a dacos hiszti? Gondolkodtam hogy valami szenzorossag, autizmus vagy egyéb problemak felmerülhetnek? Kene ezt oldanom valami dokival? Egyszerűen bármilyen programot csinalunk mind kudarcba fullad a hiszti miatt. Én már ezerszer elmondtam neki mindent, szépen, nyugodtan szeretgetve, de abszolút nem hatasos. Azzal hogy raszolok, kiabalok, sem ertem el eddig semmit sem. Ma a hisztije kozben racsaptam a seggere, nagyon mérgesen kiabaltam vele, leultettem a székre és ott ült amíg meg nem nyugodott (szóval igen megijedt ) , majd jött kedveskedni- de annyira mérges voltam már a tehetetlensegemre, hogy meg sem bírtam szeretni. Annyira ideges voltam hogy már én is sírtam. Utána egesz estig kenyérre lehetett kenni. Persze feszegeti a határokat, ertem én, de azért alljon már meg a menet. Mit kene tennem?