Sátoroznál egy éves gyerekkel?

Mi rengeteget sátoroztunk/túráztunk/barlangáaztunk míg csak kettesben voltunk, minden lehető kellék és cucc megvan, ami csak a kényelmes és praktikus nomádélethez kellhet - és sok olyan is, ami nem kell de hasznos lehet... mondom, nekünk hobbink volt ez és egy komplett vagyont kitesz a felszerelésünk.

Ennek ellenére nem mentünk gyerekkel-gyerekekkel sárotozni ezidáig (most 3 és 1.5 évesek). A nagyobbal már rég lehetne, de a kicsivel még nem szívesen indulnék neki.

Ő nehezen oldódik idegen környezetben, kínszenvedés lenne pl elaltatni. Azt is rossz elképzelni, ahogy a sátorzsinórok között bukdácsolna (nemrég tanult meg járni, mindent egydül akarna de még elég ügyetlenke), vagy a peckeket akarná kiáncigálni a földből, avagy ahogy a merevítőrudak szilárdságát tesztelné...

Itthon is örökké a nyomában kell lennem mert ön- és közveszélyes, hát még egy táborhelyen...

A nagyobbal el mertünk volna indulni, de aztán hamar megint várandós lettem - veszélyeztetett - és emiatt nem mertünk. De az ő habitusával (és észbeli képességeivel) egyévesen már alkalmas lett volna a sátorozáshoz.

Viszont apartmanházas kempingben már voltunk velük többször is. A kicsi miatt ez is gáz volt néhány tekintetben - pl altatás, meg higiéniai dolgok - de összességében pozitív élményként értékelhettük.

Hm akkor en megtorom az egyhangu valaszokat. A lanyom 9 honapos, siman satoroznek vele, ha nalunk nem lenne allandoan 15 fok alatt a homerseklet nappal is. Mondjuk ehhez kell a lanyom habitusa is. Imad utazni, tetszik neki az autoban az elsuhano taj, a buszon es a vonaton a sok ember, 4szer repulon is ult mar, vegig vigyorgott, barhol kepes enni vagy aludni, szinte sose sir. Semmi olyan dolog nincs, amit ne tudnal megoldani egy satorban. Max a tv-t nem lehet nezni, de pont ez a lenyeg.

Te ismered a gyerekedet, hogy mennyire tetszene neki vagy sem. Es barmikor haza lehet menni, ha nagy a baj :).

Igen, már hamarabb is sátoroztunk.

Nagy sátoros a család, komoly felszerelésre tettünk szert az évek folyamán. Szinte minden kényelmünk megvan.

Első gyerekünkkel 1,5 évesen mentünk először, nagyon jól érezte magát. A második őszi baba volt, Őt 9 hónapos korában vittük először egy hétre. A harmadik tél végi, így vele már 5 hónaposan elindultunk.

Nem volt ezzel semmi baj. Akkoriban sátras utánfutót használtunk (Szkif). Az előtérben tudtunk enni és a fürdetést is ott oldottuk meg. A belső részben mindig felállítottuk az aktuális pici járókáját, abba még a légzésfigyelő is benn volt. Hellyel-közzel tartottuk a megszokott napi ritmusukat, így nem voltak fennakadások. Mivel egy nagyon tiszta vizű (mellkasig benne állsz és látod a lábujjaidat) tónál volt mindez, akár az 5 hónapossal is simán lehetett strandolni.