Sikerült egy szobába tenned az újszülött kicsit a nagyobb tesóval a kezdetektől?

Eszembe sem jutott.

Miért?

Mert életveszélyes szerintem.

Az én kisfiam imádja a hugát. Imádja, öleli, puszilja, de a maga módján.

Már cipelni akarná, azt hiszi,hogy az övé.

Kiságyba is bemászott volna hozzá.

Szóval kizárt, hogy együtt aludjanak, felügyelet nélkül.

Alvás egyébként:

külön szoba, de panel, áthallatszik minden, mégsem ébred a nagy a pici sírására. Ellenben, ha a nagy rákezd a hisztijére, akkor a pici felijed (4 hónapos)

Igen, én így terveztem és mikor meg lett a baba látható volt, hogy erre esély sincs...

A nagy sokszor úgy ébred, hogy üvölt reggel. "Anya................ felébredtem, gyere gyorsan" , de olyan decibellel hogy felrikkantaná a kicsit, vagy épp éjjel sokáig kelt úgy a kicsi, hogy 2-3 órákat nem aludt vissza csak bőgött, bőgött, meg ringattam, sétáltam vele.

Most 8 hós a kicsi, 27 hós a nagy és még mindig nem "merem" összerakni őket, bár már alakul a dolog. Az ismerősömnek is ekörüli gyereki vannak, a kicsi szépen átalussza az éjjeleket (enyém még csak 50%-ban) de ők is csak 4-5 hete rakták össze őket. Nálunk apa alszik a naggyal egy szobában, én a kicsivel.

én biztos nem tenném. a naggyal nagy kiszúrás hisz őt fogja 2-3 óránként felébreszteni az éhség miatt, aztán te fogod felébreszteni rá egy órára mikor a picit viszed vissza...

a kicsire meg veszélyes ahogy az első válaszoló írta. szerintem nem jó ötlet

Nálunk sikerült. 3 éves volt a "nagy", mikor a lányom született. Első naptól egy szobában aludtak. A kicsi éjjel-nappal 3 óránként evett, elkerülhetetlen volt, hogy ne sírjon. A fiam észre se vette soha, édesen aludt. Hozzáteszem: soha, egy pillanatig se bántotta a kicsit! imádta, szeretgette, de tudta, mit szabad és mit nem.

Aztán már én nem bírtam a hónapokig tartó kialvatlanságot, így magam mellett tartottam a picit az éjszakai első szopi után...

barátnőmnél a 4, 2 éves alszik együtt az újszülöttel. nem ébresztik fel egymást.

nálunk is 1 szobában lesznek, de még csak 1 babánk van.