Mindenhol azt olvasom, hogy "nyugodt, kiegyensúlyozott baba" meg hogy "10 hetes kora óta átalussza az éjszakát". Miért van az, hogy minden anyuka megszépíti ezeket a dolgokat?

Nem értem miért gondolod hogy szépítünk. Én legalábbis nem szoktam. Az én kislányom 11 hónapos, öt hetes kora óta végigszundítja az éjszakákat. Ő döntött így. Egyszer volt megfázva folyt a nózija. Tápszeres. Nem nagy fejű és nem kövér. Még nem volt egészen öt hónapos amikor kibújt az első foga, nyolc hónaposan állt, ülni csak az állás után tanult meg. Most meg már megy. Épp a hatodik foga jön. Életemben kétszer két órát voltam fönn vele a fogzás miatt. Mosolygós vidám kiegyensúlyozott baba, mások szerint is. Kizárólag a kiságyában alszik, és nem kell altani. Soha nem is kellett. A ringatást kifejezetten nem szerette. Betesszük az ágyába és alszik maximum öt percen belül. Rengeteget foglalkozunk vele, mondókázunk, énekelünk, játszunk, ugyanakkor képes egy órán át is önálóan játszani. Nem fél az idegenektől és elvan a barátnőimmel ha éppen rájuk hagyom de ez igen ritka. (nagyszülők nincsenek). Ezek voltak a pozitívumok. De például frontérzékeny és ilyenkor nyügössebb. Nem hisztizik csak nyöszörög, a szeparációs szorongás abban nyilvánul meg nála, hogy nagyon anyás bizonyos időközönkét méginkább. Ilyenkor elég ha kikerülök a látószögéből és azonnal "közli", hogy ez neki nem tetszik. Valamint kicsi kora óta egy kínlódás az evés vele. "Nem ér rá enni", és nem szeret enni. Finnyás, válogatós, és kizárólag etetéskor hisztizik de olyankor nagyon. Öltözni sem szeret annyira de az kezelhető figyelem eltereléssel. Evéskor azonban kapálózik, kiüti a kanalat a kezünkből, hüppögésig sírja magát és nem egyszer ki is hányta ez miatt az ételt. Az én főztömet nem hajlandó megenni, és amit megeszik az sem mindegy hogy mit mert marhára válogatós.

Én nem gondolom, hogy megszépítem a dolgokat. Ő ilyen. Mindenki más, és ez a pillanatnyi állapot. Lehet hogy nemsokára hisztis lesz, vagy éppen makacskodni fog, esetleg nehezn fogom tudni az oviba szoktatni vagy a bilire szoktatni. Ki tudja? De ettől még nem gondolom, hogy fényezném a gyerekemet. Van akinek a babája még előbb fogzik, vagy előbb áll lábra, vagy kezd el járni és beszélni stb... Nem kell összehasonlítani a babákat, hiszen mi felnőttek sem vagyunk egyformák. És szerintem minden szülő elfogult valamilyen mértékben a gyerekével kapcsolatosan, csak van aki jobban, van aki kevésbé. Én igyekszem a realitásoknál maradni. Nem érdekel hogy kinek mikor mit csinál a gyerke, mert az én gyerekem mindent a saját tempójában csinál. Ez nem verseny. Vannak nyugodtabb és izgágább gyerekek. És akkor mi van? Semmi. Egészségesek és boldogok legyenek a gyermekeink szerintem ez a legfontosabb. Üdv.

Amelyik baba ma "nyugodt, kiegyensúlyozott", az holnap vagy pár hónap múlva lehet, hogy az ellenkezője lesz. Ez folyton változik!

Az éjszakák átalvása úgyszintén!

Ennyi.