Ha nem adatom be a gyermekemnek a 15 hónapos MMR oltást, milyen következményekkel járhat ez?

A DI-PER-TE oltáshoz szeretnék hozzászólni, de ül az MMR-nél is.

Aki azt gondolja, hogy ezzel ártani akarnak az embereknek, az gondoljon vissza arra, hogy a nagymamája, dédmamája hány testvérkéjét veszítette el pl. torokgyíkban, kanyaróban, hány gyermek hal meg a mai napig tetanuszban. Vagy hány fiatal szenvedett a himlő látható, visszamaradt tüneteitől, mennyien vakultak meg a himlő következtében. (A leghíresebb példa Kölcsey Ferenc.)

De a felnőttkorban elkapott mumpsz-ot követő eetleges sterilitást is említhetnénk (A barátnőmtől kapta el az apukája anno 34 éve, több, mint 10 év telt el, mire testvére lett, az orvosok szerint egyértelműen a mumpsz volt a hibás.)

Ez viszont nem kamu, az MMR védőoltás valós lehetséges mellékhatásairól.

[link]

A hozzászólások közt van akinek 2 hónappal később cukorbeteg lett a babája. Azt mondták neki, nem a védőoltástól, de a mellékhatásai közt szerepel ez is.

[link]

ez is érdekes.

A törvények szerint ha nem adatot be, max. 5 millió Ft-os bírsággal is sújthatnak. Érdekes kérdés, miért jár ezért több, mint a Postabankos milliárdokat elherdáló vezetőinek... (ők másfél milliót fizettek).

Részlet egy cikkből, kiemeltem belőle, remélem, megjelenik a kiemelés is.

"Mintegy 25 éve terjedt el az élő oltóanyagot tartalmazó MMR oltás, amely a mumpsz, a rubeóla és a kanyaró ellen hivatott védeni. A kanyaró elleni oltást, Magyarországon is az MMR részeként 15 hónapos korban kapják a kisgyermekek. Az oltás beadása 15 hónapos életkor előtt, éppen az anyai ellenanyagok miatt válhat értelmetlenné, mivel ezek közömbösítik a védőoltás hatását, így nem váltanak ki immunválaszt. Azokban az országokban, ahol magas az átoltottsági arány, újabban mégis fiatalabb korban kezdik adni, mert az oltott anyák, és akik még nem voltak kanyarósak, kevesebb vagy semennyi antitestet sem tudnak átadni újszülöttjeiknek. A kanyaró elleni oltást egyszeri, egész életre szóló védettséget biztosító oltásként vezették be. Azóta sok országban, így nálunk is ajánlatosnak tartanak egy felfrissítő oltást 11 éves korban, hogy a sikertelenül oltottaknak és gyenge reakciót mutatatóknak (1-5%) is biztosítani tudják a védelmet. Az MMR újraoltással kapcsolatosan a British Medical Journal egyik idei száma figyelmeztet arra, hogy egy esetleges újraoltás előtt, ellenanyagszint mérést kellene végezni, nem kockáztatva feleslegesen a gyermekek egészségét. A vakcina a 12 leggyakrabban előforduló "vad" törzset tartalmazza élő, legyengített formában.

A mérsékelt égöv "jómódú" országaiban az oltás célja a kanyaró okozta veszélyes agyvelőgyulladás elkerülése. A szegényebb és trópusi országokban a többi szövődmény - különösen a tüdőgyulladás - okozta halálozás csökkentése az elsődleges cél. Az egészségügyi világszervezetnek és területi csoportjainak az célja, hogy fokozatosan mindenhonnan kiirtsák a kanyarót.

Ismeretes, hogy a demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban, például Svájcban, a túlzott oltási propaganda-kampányok után erősen csökkent a lakosság oltásokra való hajlandósága. Minden felelős beosztású embernek tisztában kell lennie azzal, hogy e betegség tervbe vett teljes kipusztítását csak szigorú hatalmi eszközökkel, intézkedésekkel, azaz törvényileg kötelezővé tett oltási rendszerrel és a betegek szigorú elkülönítésével lehetne elérni. Ez érvényes a turistákra, bevándorlókra, menekültekre is. A 100%-os átoltottsági arány közismerten illúzió. Ha hasonló marad a viszony az oltottak és nem oltottak között, mint amilyen most pl. Németországban és Magyarországon, akkor a fertőzöttek nem túl szigorú elkülönítése mellett az oltottaknak megmarad a lehetősége, hogy újra és újra szert tehessenek kiegészítő védelemre. Így megmaradna az emberek alapvető oltási szabadsága. Megjegyzendő azonban, hogy minden súlyosabb kanyarójárvány követel halálos áldozatokat is.

Azt a sokszor hangoztatott nézetet, hogy a védőoltások erősítik az allergiára való hajlamot, alátámasztani látszik egy afrikai vizsgálat eredménye: azok közül a fiatalok közül, akik gyerekkorukban átestek a kanyarón, később kevesebben lettek allergiások, mint a beoltottak közül. Ezt alátámasztani látszik egy nemrégiben megjelent svéd tanulmány is, amelynek kritériumrendszerét elemezve hasonló összefüggéseket fedezhetünk fel. Közép-Európában is minél előbb kellene végezni e fajta felméréseket, amíg még előfordul a kanyaró. Tudomásunk szerint már el is indultak ilyen kutatások az EU országokban.

Végül még egy lelki tényezőről is essék szó az oltások következménye kapcsán. Azok a szülők, akik sokféle betegség - így kanyaró - ellen is beoltatják gyermeküket, általában jobban félnek a betegségektől. Így előfordult például, hogy ilyen szülők nem engedték gyermeküket egy autóba ülni be nem oltott gyermekkel. Pedig az oltott gyerekeknek igen hasznos, ha természetes víruskapcsolat által kissé megerősíthetik korlátozott védelmüket. És ha az oltás nem lenne elég eredményes, és egy oltott gyerek megbetegedne kanyaróban, akkor az kisgyerekkorban közel sem járna olyan veszélyekkel, mint később.

Oltási szövődmények lehetnek: oltási betegség (a kanyaróhoz hasonló betegség enyhébb formája), láz, lázgörcs. Ritkán, súlyos idegrendszeri reakciók: agyvelőgyulladás, agyi károsodások, szemkárosodás, vakság, rohamok, izomgyengeség, mozgászavarok, autoimmun és allergiás folyamatok. Az autizmus és az I-es típusú fiatalkori cukorbetegség (diabetes mellitus), valamint az MMR oltás kapcsolatáról jelenleg is vita folyik. Az oltások után - több jól dokumentált esetben - megfigyeltek progresszív idegrendszeri leépüléssel járó elbutulási folyamatokat (dementia).

Független oltási szervezetek tapasztalata, hogy hozzájuk forduló szülők, gyakran röviddel az oltás után, különböző, részben a fentiekben leírt betegségek kialakulását figyelik meg gyermekeiken. Sok esetben orvosaik - aktuális ismereteik alapján - ezeket nem tudják összekötni az oltás beadásával. Jelenleg a védőoltásokkal kapcsolatos legintenzívebb tudományos viták, az MMR oltás mellékhatásaival foglalkoznak"

Nem jelent meg. Az utolsó előtti bekezdésről van szó.

Amúgy a mumpsz, kanyaró, rózsahimlő nem olyan súlyú betegségek, amivel terhelni kellene egy 15 hós baba szervezetét (ez élővírusos oltás uis). Japánban két éves kor alatt nem oltanak, mert nézeteik szerint addig hagyni kell a gyermek immunrendszerét békén. Azóta drasztikusan lecsökkent ott a bölcsőhalál is.

Szóval aki kardoskodik, úgy tegye, hogy fejlett civilizált országok se oltanak feltétlenül így mint mi.

A következményekről:

[link]