Miért ilyenek az emberek? és miért kell az idősebbeket tisztelni? Tisztelem anyám apám de egy idegen időset mire tiszteljek?

azért erre ne legyél büszke 16 évesen, szerintem elég nagy szégyen az, hogy nem adod át a helyed. az ilyen fiatalokból lesznek az olyan öregek, mint a fenti, már bocs... kár, hogy cikinek tartjátok átadni.

egyébként nem KELL őket tisztelni, mert a tiszteletet kiérdemelni kell, nem megkövetelni és a fenti öreg ugye kiérdemelni pont nem tudta. ha átadta volna a helyét, na akkor igen.

még egy, bocs, de nagyon zavar: "nem ülhetnék-e le kicsit"

Van egy alapvető tisztelet minden másik ember iránt, ez pedig nem más, mint az előítélettől való mentesség.

Emellett természetesen az öregség nem erény, ismeretlenül nem mondhatunk sem pozitívat sem negatívat egy idősről, ezért külön tiszteletet nem kell felé mutatnunk szerintem sem. A hely átadásának a kritériuma a rászorultság, nem a kor. Csakhogy van egy gond...nem tudom pontosan, ki a rászorult. Így ha látok egy időset, általában nem bírja a lelkiismeretem, hogy ne adjam át a helyem (persze nem vagyok 39 hetes terhes...). És ha mégsem adom át (mert fáradt vagyok...csak nem vagyok köteles mindig készen állni rá, hogy átadjam, hiszen mások is vannak!), akkor biztos, hogy engem szúrnak ki, mert fiatal vagyok, és még fiatalabbnak is nézek ki a koromnál! És bizony megaláznak, meg kellemetlen helyzetbe hoznak...mintha sosem adnám át a helyet. Én csak annyit szeretnék tudni: miért mindig, egyedül csak én? Miért nem lehet kivételes eset? És miért mindig a legfiatalabbakat szúrják ki - miért fontosabb, hogy a harmincéves ülhessen, mint hogy a húszévesnek ne kelljen felállni? Lehet, hogy már a harmincasokat is tisztelni kell a korukért?

Végezetül: az az alapelvem, hogy úgy bánok az idősekkel, ahogy azt szeretném, ha a nagymamámmal bánnának. Szóval a rászorultságra azért figyelni kell...

kedves 00:40!

"azért erre ne legyél büszke 16 évesen, szerintem elég nagy szégyen az, hogy nem adod át a helyed. az ilyen fiatalokból lesznek az olyan öregek, mint a fenti, már bocs...kár, hogy cikinek tartjátok átadni"

Ne forgasd ki a szavaimat, meg ne kezd az előítéleteket légyszíves.Ki beszélt itt arról,hogy ciki?Miért lenne ciki?Úristen...

És ha fiatalként is annak adom át a helyemet,akinek megítélésem szerint ténylegesen szüksége van rá(mint azt ahogy fentebb leírtam milyen esetekben),akkor idősként,ahogy te mondtad, nem belőlem lesznek az olyan öregek,mint akivel a kérdező is találkozott.Mert ilyen alapon,a terhes kismamáknak ugyanúgy át fogom adni a helyemet,mint a rászoruló időseknek.Ennyi.

Bocsi az OFFért,de nem hagyhattam szó nélkül,mert már az első mondata felidegesített.

Én nem egyszer nem kétszer voltam rosszul buszon,volt,hogy el is ájultam és az öregek elfordították a fejüket!

A kismamáknak szó nélkül átadom a helyem,de az öregeknek nem!Nem érdemlik meg!Órákig károg a piacon,100 méterről rohan a buszig(úgy futni még én sem tudok)aztán nyavalyog!Sajnálom,nekem is van betegségem,elég csak 10 perc állás a rohadt meleg buszon és más lehet hívni a mentőt!Szemét vagyok tudom,de én fontosabb vagyok,mint az álszent vénszatyrok!És igen...a tiszteletet ki kell érdemelni,de ők nem szokták(tisztelet a kivételnek)!Így álljanak csak...én is elfordítom a fejem!

Sajnos épp úgy mint a fiataloknál épp úgy az idősebbeknél is vannak rosszabbak és vannak jobbak. Van aki gondolkodás nélkül átadja a helyét (én is ilyen voltam, így neveltek). Van akinek meg esze ágában sincs. Ami a tiszteletet illeti úgy gondolom hogy csak azért mert valaki idősebb lehet mint az apukám még nem kell tisztelni ha ő sem tisztel engem. Én is, te is felnőtt vagy épp úgy mint ő ha ő nem tisztel egy felnőttet egy anyát akkor neked miért kéne a korát tisztelni. Engem nagyon tud zavarni ha valaki csak azért mert már idős simán letegez mintha egy gyerek lennék. Elmúltam 30 éves 2 gyerekem van. Hát akkor hol a tisztelet?

Utaztam már én is úgy nagy pocakkal a buszon hogy senki nem adta át a helyet se fiatalabb se idősebb. Akkor ez nagyon dühített, de mostanra már nem érdekel. A 10 éves fiamat én ugyan úgy arra tanítom ahogy engem tanítottak, hogy adja át a helyet.

A válaszadó, akibe belekötöttél csak a helyes szórendre szerette volna felhívni a figyelmedet.

Egyébként nem volt szép az öregasszonytól.A dolgozott már eleget meg arra utalt szerintem, hogy ő már beletett annyit a közös kasszába(államháztartás), hogy téged tanítsanak, ha beteg vagy ellásanak...ilyesmi.Merthogy az ingyenes ellátások sem ingyenesek.Én is hallottam már ezt sokszor.

Nekem nagyon rossz tapasztalataim vannak a témában, Budapesten. Az idősek botorkálnak, majd ha eljön a sorbanállás, tömegközlekedés ideje, hipp-hopp bot eldob, és már száguldanak is az üres helyekért. A látványosan iskolások végig tehénkednek a buszokon, a rászorulónak nem jut hely. A 40-50-es dolgozó réteg olyan, mintha teljesen apatikus lenne, mered maga elé, rád lép a buszon, nem vesz észre egy rászorulót sem. Orvosi rendelőkben b@sznak soron kivül behivni egy várandós nőt, arról ne is beszéljünk, mi van, ha már kint a baba, mert akkor vékonyabb lettél, kit érdekel, hogy üvölt sorbanállás közben, mert etetés időben még bőven a rheumatológián ülünk... Boltban nincs külön kassza a nagy pocisoknak, rászorulóknak. Bevásárlóközpontban van, ahol kábé 2 pad van összesen, hogy leülj a folyosókon, bababoltban nem láttam soha sehol padot, széket, hogy leüljek, ha kellene!!! Szóval errefelé tapasztalataim szerint senkinek semmi tisztelete nincs. Persze vannak kivételek, akik segitenek, átadják a helyet, de ritka, velem leginkább a 40-50-es nők voltak kedvesek, amikor nagy volt a pocim. Mióta szoptatok, ha elmegyek a 3.5 hós babával bárhova, simán hagynak sorban állni. A legidősebbek pedig egyszerűen bunkók, már elnézést, szintén tisztelet a kivételnek!! Van, hogy a járdán jobb oldalon tolom a babakocsit, és ő bal oldalon szemben közlekedik, azaz akár belénk is jönne, de én térjek ki! Gondolom, akkoriban még ennyire más volt az szokás, hogy bármi áron, de az idősebb ült, és ők ebből nem adnak alább, másnak nem tudom betudni.

Siralmasak ezek a tapasztalatok, és én egy év lengyelországi tartózkodás után nagyon visszavágyom, ott ugyanis normálisak egymással az emberek.